A behajtók nem minősülnek közhatalmi személynek, és csupán ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, amivel megbízóik. Nem vizsgálnak jogszerűséget, díjazás ellenében szolgáltatást nyújtanak megbízóiknak. A végrehajtók az igazságszolgáltatást képviselik és a bíróság határozatainak szereznek érvényt. A hírekben és a fejekben gyakran keveredik a két fogalom, holott nagyon fontos tudni, hogy mi is különbözteti meg a bírósági végrehajtókat a behajtóktól.
A mai nehéz gazdasági helyzetben egyre több késedelmes tartozás halmozódik fel és egyre gyakoribb, hogy ezek érvényesítésére a hitelezők (szolgáltatók) kénytelenek külső segítséget kérni –olvasható a Pénzcentrum.hu cikkében. Ha mi is ilyen helyzetbe kerülünk, jó, ha tudjuk, mikor ki kopogtathat, milyen jogai vannak, és nem utolsó sorban nekünk milyen jogaink vannak vele szemben. A tartozások miatti eljárások sosem kellemesek, azonban rengeteget javíthatunk a helyzetünkön, ha tisztában vagyunk azok menetével, saját jogainkkal és kötelességeinkkel.
Sokan összerezzennek, ha meghallják a behajtó szót, szemük előtt megjelenik egy hatalmas termetű, félelmetes ember, aki semmilyen eszköztől sem riad vissza annak érdekében, hogy behajtsa rajtunk a néhányezer forintos tartozásunkat, amit egy közüzemi szolgáltatótól kapott meg “kezelésre”.
A behajtással foglalkozó magáncégek kusza rendszere az 1990-es évek eleje óta létezik, de működését a mai napig nem szabályozzák. A hitelezők (szolgáltatók) a felgyülemlett tartozásokat elsősorban békés úton, peren kívül kívánják rendezni, késedelem esetén az adósukat levélben szólítják fel a kötelezettségük teljesítésére. A tartozások nyomon követése és az ügyfelekkel történő kommunikáció azonban időigényes folyamat, nem minden hitelező számára gazdaságos az ehhez szükséges adminisztráció fenntartása. Ekkor fordulnak behajtó, követeléskezelő szervezethez, amely ezt a tevékenységet helyettük a megbízás alapján elvégzi.
Természetesen az esetek egy részében ez eredményre vezet, azonban a behajtó cégek hatékonysága megkérdőjelezhető, amit azzal igyekeznek “ellensúlyozni”, hogy alkalmasint a jogszabályokat átlépve az adós fizikai megfélemlítésével próbálnak eredményt felmutatni. Ezzel szemben eszközeik csupán a levelezés, telefonos- és sms-ben történő megkeresés, egyezkedés és sorozatos felszólítás lehetnek. A folyamat során tehát nem közhatalmi személyek végzik a behajtást, nincs kényszer a kezükben, így például nincs joguk bemenni a lakásokba, vagy zaklatni az adósokat otthonukban, vagy éppen a munkahelyükön. A behajtók tulajdonképpen kapcsolattartóként működnek a megbízó és az adós között, és csak ugyanolyan eszközökkel rendelkezhetnek, mint maga a cég, aminek tartozunk.
Ha a behajtó vagy a hitelező (szolgáltató) fizetésre felszólító tevékenysége nem vezet eredményre, az eljárás jogi útra terelhető. A bíróság határozatainak teljesítéséhez a bírósági végrehajtók munkája jelenti az egyetlen törvényes, jogilag teljes körűen szabályozott utat. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a bíróság által meghozott ítéletek végrehajtásáért jogban kötötten felel, nem mérlegel és nem hoz döntéseket a tartozással kapcsolatban. A bírósági végrehajtási eljárás egy polgári nemperes, bírósági eljárás. Az eljárást foganatosító bírósági végrehajtó intézkedése azonos a bíróság intézkedésével és mindenkire kötelező. A bírósági végrehajtó közhatalmi személynek minősül – akit kötelező beengedni lakásunkba -, a végrehajtás során állami kényszert is alkalmaz, így például az adós ellenállása esetén rendőri intézkedést is kérhet.
A teljes cikket itt olvashatja!
Forrás: ingatlan.net