IngatlanTV - Ingatlan keresése
IngatlanTV - IngatlanokIngatlanTV - VideókIngatlanTV - Ingatlan keresőkIngatlanTV - Hitelközpont
Ingatlanok
IngatlanTV - Ingatlanközvetítés a jövobol!
 
Ingatlan gyors keresés
Koronavírus és ingatlanpiac
Állás
Csok infó
Egyéb
Partner linkek
Jognyilatkozat
Adatvédelem


Találatok szűkítése
Típus:
Kategória:
Állapot:
Ártól:
...-ig:
Megye:
Alapterülettől:
...-ig:
Település:
Építőanyag:
Fűtés:
Városrész:
Szobaszám:
Rendezés:
Megjelenés (csökkenő, növekvő); Ár (csökkenő, növekvő); Alapterület (csökkenő, növekvő); Azonosító (csökkenő, növekvő)
0 találat


Ingatlanok - Zalaszentgrót
Jelenleg nincs a keresésnek/szűkítésnek megfelelő találat!




Zalaszentgrót

Gyors energiatanúsítvány készítés Zalaszentgróton és környékén megrendelés

Zalaszentgrót története

Kelta nyomokra bukkantak

Szentgrót polgárvárosi homokbányájában végzett ásatások során felszínre került leletek - La Tene sírok, kardok, egyéb tárgyi eszközök - elemzése után a régészek arra következtettek, hogy e helyen korábban kelta település létezett. A leletek alapján az is feltételezhető, hogy a település a kelták számára csak átmeneti szálláshelyként szolgált, állandó településre utaló nyomok ugyanis nem kerültek elő.

A római jelenlét

Zalaszentgrót helyén, amely a Zala folyón való átkelésére kiválóan alkalmas pontnak bizonyult, a kelta előzmények után az I. század végétől, a II. század elejétől egészen az V. századig folyamatosan kimutatható a római jelenlét, lelőhelyekre a Zala folyó mindkét partján bukkantak a régészek. A zalai viszonylatban jelentős romanizáció, kő- és téglaépítkezés, importkerámia, üveg, sírkő bizonyítja a korábbi feltételezést, hogy a mai Zalaszentgrót helyén állt a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana.

Megjelentek a honfoglalók

A magyarság megjelenésekor e helyen a feltételezések szerint Bulcsú vezér törzse telepedett le. Valószínű, hogy ennek a törzsnek volt az egyik ága a Türje nemzetség. A területet birtokba vevő nemzetség eleinte sátorozó, nomád életmódot folytatott, s csak a XI. század legvégén, a XII. század legelején szánta rá magát a letelepedésre. Feltételezhető, hogy a magyarok számára hatalmi kérdés volt, hogy a katonai és kereskedelmi szempontból egyaránt fontos utakat mielőbb birtokukba vegyék, és az őslakosságot állandó ellenőrzésük alá vonják úgy, hogy azok megtelepedjenek közöttük. A Balatontól húzódó mocsárvilág ekkoriban valahol Zalaszentgrót alatt érhetett véget.

A névadó eredete

A város történetének egyik legfontosabb dátuma 1083 vagy 1084, amely a település nevesítésének feltételezett éve, ezt azonban írásos emlék nem támasztja alá. A településtörténettel foglalkozó források szerint a város Szent Gellért püspökről kapta nevét. A vértanúságot szenvedett püspök szentté avatása 1083-ban történt, a helység tehát csak ez után - egyes feltételezések szerint 1084-ben - vehette fel a nevét. A névadás eredetével kapcsolatban az első írásos emlék 1491-ből származik. Ez II. Ulászló király oklevele, amelyben Szent Gótot a Hagymásy családnak adományozta. Az oklevélben - Pray-kódex szerint - előbb ez olvasható: Nikolai Hagymas de St. Giróth, alább azonban a Zend Geród kifejezés is megtalálható. Feltételezhető, hogy Giróth azonos Gellérttel, a Geród pedig Gerarddal, ami rövidítve Grót lehet. Valószínű, hogy a Szent Grót a rövidített St. Gerard, azaz St. Gellért névből származik.

A település létezéséről az első írásos emlék 1247-ből való, melynek megértéséhez vissza kell nyúlni a Türje nemzetséghez, Szentgrót gazdáihoz. A nemzetség első, név szerint ismert tagja a Szentgiroliti, később a Szentgrót nevet viselő Gecse vagy Géza, akinek fia az a Dénes bán, majd nádor volt, aki a türjei premontrei prépostságot alapította meg. Róla az oklevél, mint Szent Gerardi Dénes mester bánról tesz említést, akinek - az egyébként saját maga által alapított - prépostságot Szentgrót faluban négy telekkel, a Zala folyón lévő kétkerekű malommal és a szentgróti vámszedés felével ajándékozták oda. Az ajándékozást IV. Béla is helybenhagyta és elrendelte, hogy a veszprémi káptalan a türjei premontreieket mindezek birtokába iktassa be. Mindez 1247. szeptember 22-én meg is történt.

Hagymásyék, a várparancsnokok

A Pray-kódex Szent-Grót mezővárosát hazánk egyik legrégibb településeként aposztrofálja. Várát 1299-ben már említik: ekkor a Türje nemzetség fiai, Pósa fiai, Tamás fiai és Dénes fiai egyezségre léptek. Az egyezség szerint Tamás fiaié lett Szentgrót vára Szentgrót, Zyad, Barka és Udvarnok falvakkal. 1397-ben az oklevelek már mezővárosként említik a települést. 1433-ban Szentgróty László özvegye férjhez ment Hagymásy Lászlóhoz, és ettől kezdve Szentgrót a Hagymásy és a Szentgróty család közös birtoka. Albert király halálát követően 1444-ben Bánffy Pál a várnagyok árulása következtében kirabolta a várat, majd megegyezett Szentgróty Jánossal és Hagymásy László fiaival, hogy az erődöt 560 aranyforintért visszaadja. Ezzel azonban nem ért véget az ügy. Rá két évre ugyanis a Hagymásy és a Szentgróty család beperelte Bánffy Pált a kormányzónál, hogy a vár elfoglalásakor a nekik okozott kárt térítse meg. 1480-ban újabb érdekes fejlemény, hogy Ágota asszony - Szentgróty László lánya, Hinfi Benedek felesége - és fia, Hinfi Imre panasszal fordultak Mátyáshoz, hogy Albert halála után Hagymásy Miklós és Szentgróty János a Szentgróton lévő birtokaikat elfoglalta. Mátyás király halálát követő polgárháborús időkben Hagymásy Miklós és Szentgróti János várukból kitörve régi ellenségük leszármazottainak, Bánffy Miklósnak és Jakabnak birtokait kirabolták, felégették.
Hagymásy Miklós - mint arról a Pray-kódex is említést tesz - Zala vármegye alispánja volt. Hagymásy Miklós 1491-ben behódolt Miksa császárnak, ezért II. Ulászló elvette a várat a hűtlen Szentgróty és Hagymásy családtól, s az alsólendvai Bánffy családnak ajándékozta. Azonban a Bánffyaknak nem állt rendelkezésre akkora haderő, mellyel a királyi akaratnak érvényt tudtak volna szerezni, így a vár az eredeti birtokosaiknak, a Hagymásyaknak a kezén maradt. Ekkor lett a vár ura a hírhedt Hagymásy Kristóf, aki egyes források szerint meggyilkolta Ujlaki Lajos veszprémi püspököt, és nagy pusztításokat végzett Vas, Zala és Somogy megyékben. A Hagymásyak többször is megtámadták és kifosztották a szomszédos türjei premontrei monostort. Még a monostor köveit is elhordták a szentgróti vár megerősítéséhez, mivel a környéken csak a 20 kilométerre levő Sümegen volt kőbánya. 1556-ban I. Ferdinánd Izabella királynő pártjára állt, ezért Erdélybe távozott Hagymásy Kristóf, vagyonát Macedóniai Péter királyi kamarásnak adták oda. 1550-től a felerősödő török támadásokat rendre visszaverték a vár védői, a győzelmek ellenére azonban a vár környéke a török adófizetője lett. Az 1594-es osztozkodásból tudjuk, hogy a várban alsó és felső épületekben laktak valamint, hogy a várnak egy kápolnája is volt. A török uralom alatt - Kanizsa 1600-as eleste után - Szent-Grótot végvárrá alakították át, ahol még mindig a Hagymásyak voltak a várparancsnokok. A szent-gróti várban ekkor 600 lovasból álló önkéntes őrség élt - saját költségén. Cserében mentes volt az országos adóktól és a püspöki dézsmáktól is. A vár környéke ekkor posványos és ingoványos volt, s ez alkalmassá tette a védelemre. A vár erősítéséről országgyűlési határozatok sora (1601, 1602, 1655, 1659, 1681) rendelkezett. A XV. században ferences barátok telepedtek le a mezővárosban, kolostort és templomot építettek, de a török közeledtével elhagyták kolostorukat, mely ezután építőanyagul szolgált a nagyobb építkezésekhez.
1634-ben Hagymásy István János és Péter testvérek birtokolták a várat, akik viszont harangot öntettek az evangélikusok számára. A török ezekben az időkben is többször igyekezett elfoglalni a várat - sikertelenül. A végvári vitézeknek ekkor a török mellett azonban egy még nagyobb ellenséggel, a szegénységgel is szembe kellett nézniük. A Hagymásy család 1654-ben e testvérpárral kihalt, örökségüket Gróf Batthyány Ádám vette meg. Az adásvételt I. Lipót - csak özvegy Hagymásy Istvánné halála után - 1663-ban erősítette meg, ekkor került a Batthyány család birtokába. Az 1681-es urbárium szerint a város ez évben a török miatt nagy kárt szenvedett, s míg 1682-ben a várban 32 katona szolgált, addig 1688-ban már 250 huszár és 300 vajda volt a várban. 1686-ban kezdetét vette a török elleni felszabadítás, minek folytán 1690-ben Kanizsa vára is felszabadult, így a szentgróti vár veszített jelentőségéből.

A kuruc korban ismét fellángoltak a harcok a vár körül. A mezőváros kuruc, horvát és rác hadak zsákmánya lett, akik minden mozdíthatót elvittek. 1707 elején Rabutin de Bussy Lajos császári tábornok Veszprém felé tartva 125.000 emberből álló hadsereggel vonult át a városon, pusztítás nyomait hagyva maga mögött. A császári csapatok sorra lerombolták a végvárakat: 1710-ben Szentgrót is végleg áldozatul esett a Schilling tábornok vezette ostromnak. Az erődítmény a fosztogatások során végül annyira tönkrement, hogy köveit fokozatosan elbontották, melynek helyén később új kastély épült.

XVIII. század: a felvirágzás időszaka

A XVIII. században iparosok, kézművesek települtek ide, fellendült a kereskedelem, iskolák és egyletek szerveződtek - ez volt a felvirágzás évszázada. Szent-Gróton az első népszámlálást 1776-ból jegyezték fel, ám a lakosok számát a krónikás nem említi, csupán azt, hogy ebben az időben a településen 143 ház volt. (Később, az 1890-es népszámlálás 273 házról és 2.243 lakosról tesz említést.) Ekkoriban még mindig ingoványosak voltak Szent-Grót útjai, amikor is Gróf Batthyány Ferenc rendezte az utcákat, hidat építtetett és kiszáríttatta a mocsarakat.

A város vezetői arra törekedtek, hogy a helységet a vidék központjává tegyék, amit a kereskedelem fejlesztésével kívántak elérni. 1830-ban meg is kapták az engedélyt a hetivásárokra, ennek köszönhetően a forgalom egyre nőtt. 1841-től különféle egyletek alakultak (pl.: olvasóegylet), s megnyílt a Casinó is. Az Országos Védegylet Zalaszentgróti Vidéki Osztályának megalapításában dr. Batthyány Károly mellett a Kehidán élő Deák Ferenc is segédkezett. 1844-ben épült a vámház és a nagyvendéglő. 1854-ben pedig felállították a jegyzőséget és - még ugyanebben az évben - megépítették a Zala-hidat. 1855-ben azonban súlyos károkat okozott a kolera, 164 ember halt meg ekkor. A betegség mellett a tűzvészek sem kerülték el a várost. Az 1857. évi tűzvész következtében 42 ház vált hamuvá, köztük a Városháza is. Sokat szenvedett ez idő tájt a város a sáskajárástól is. 1859 augusztusában óriási sáskasereg jelent meg a mezőkön, melyet - a feljegyzések szerint - a lakosság óriási lármával szorított Kehida felé. 1870-ben-es években a polgári törvényhozás szüntette meg a mezőváros elnevezést, Szentgrótot ezután nagyközségi rangra emelték.
A város toronyóráját egy bécsi órás készítette el, melyet 1870. október 15-én fel is állítottak, ám a nyolc mázsás harangot csak 1873 szeptemberében helyezték el a katolikus templom tornyában.

Az ezt követő, elemi károkban igencsak bővelkedő évtized talán legjelentősebb eseménye 1883. augusztus 20-án volt, amikor lerakták a község kórházának alapkövét. Zala-Szent-Grót ezekben az időkben a vidék gócpontja s egyben választási kerület székhelye is volt. Az első választott képviselője a városnak 1848-ban Deák Ferenc volt. (A szabadságharc leverését követően az alkotmány érvényét vesztette, így 1861-ig nem is voltak választások.) 1887-től a település járási székhely, ahol az ipar és a kereskedelem szempontjából a környék központja volt. Az 1800-as évek végére sorra alakultak az iskolák, 1867-ben megépült a Posta, 1883-ban a Távírda, 1882-ben pedig Perényi Antal megalakította a tűzoltó egyletet. 1892-től Türjéig, 1895-től Balatonszentgyörgyig épült vasútvonal, 1896-ban pedig telefont kapott a település. Szentgrót ekkor 24 tagú képviselő-testülettel rendelkezett, ezenkívül három orvos, egy állatorvos, egy gyógyszerész és három okleveles szülésznő dolgozott itt. Az iparosok és kereskedők száma ekkoriban közel százra tehető. Zala-Szent-Grótnak volt ezenkívül egy öt csendőrből álló csendőrőrse, takarékpénztára. A település kereskedelmi szempontból is jelentős volt: nyolc, marhafelhajtással egybekötött vására és gabonapiaca is volt.
A lakosság több felekezetre oszlott, de csak három képzett hitközséget: a római katolikus, az ágostai evangélikus és az izraelita. A hitközségeknek templomuk és iskolájuk volt. 1896 őszén pedig Okolicsányi Emília adományából kisdedóvodája is lett a településnek.



A háborúk után

Az I. világháború sok áldozatot követelt a nagyközségtől. 1920-ban Károlyi Imre téglagyárat létesített, ekkor épült az Egészségház is, 1922-ben pedig a községben M. kir. Állami gyümölcsipari telep kezdte meg működését. 1928-ban indult a termelés a Sajtüzem elődjénél, a Vajgyárban, s ugyanekkor áramfejlesztő telep és gőzmalom is létesült. A feljegyzések szerint 1935-ben a lakosok száma 2.458 fő volt, s a nagyközség gazdáinak jelentős része törpebirtokos. A II. világháború idején Szentgróton sok lengyel katona és polgári személy kapott menedéket. A német és a magyar csapatok súlyos utóvédharcok árán csak 1945 márciusában adták fel a községet. A világháború 262 szentgróti áldozatot követelt, s szinte az egész zsidóság ottmaradt a haláltáborokban.

Szentgrót, a 100. város

1949-ben már 3.683 főt számláltak Szentgróton. 1950-ben Kisszentgrótot a településhez csatolták, s ettől az évtől egészen 1963-ig önálló tanácsú község, járási székhely Zalaszentgrót. A háború utáni nagyarányú fejlődése során megindult a szövetkezeti mozgalom, ám a mezőgazdaság mellett a szeszipar, a borászat, a téglagyár, a textilipar, a faipar és a zöldségfeldolgozás is beindult. 1963-ban előbb Aranyod és Tüskeszentpéter, majd - miután 1978-ban megszűnt a település járási székhely volta - 1983. december 31-i hatállyal Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány egyesül Zalaszentgróttal. Utóbbiak csatlakozása után 1984. január 1-jétől Zalaszentgrót - századikként az országban - újra megkapta a városi címet.
Az ekkor zajló országos folyamatok során megszűnt Zalaszentgróton a bíróság, a közjegyzőség, az ügyészség, a rendőrkapitányság.

Napjainkban...

Az 1989-es rendszerváltást követően a korábban működő vállalatok, szövetkezetek javarészt átalakultak rt.-vé, kft.-vé. Felbomlottak a szövetkezetek, s a gazdálkodás struktúrájában beállt változásoknak köszönhetően az egyéni gazdálkodás lett a jellemző.

Az ipar területén megszűnt a sajtgyár és a téglagyár, ugyanakkor - szezonális jelleggel - az éticsiga-feldolgozás, mint új iparág jelent meg Szentgróton, s terméke, a Szentgróti csiga felkerül a hungaricumok listájára.
Ezekben az években épül újjá - a város fejlesztési koncepciójának keretében - Szentgrót főutcája és a főtér, melynek során a Városi Művelődési Központ Batthyány utcára néző oldalát egyedi stílusú üzletsorok szé-pítik. Előbb a városban, ké-sőbb pedig a regionális beruházásnak köszönhetően a városrészekben is kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat. Több régi épület renoválására sor került (Kiskastély, Piaccsarnok, Kossuth-tömb), s a műemlék Kőhídat is sikerült megmenteni az összeomlástól. 1997-ben döntés született egy, a város határában megépülő termálfürdő és szabadidőközpont megépítéséről, s 2001-ben, a fürdő megépítésével Zalaszentgrót is csatlakozott az idegenforgalomra épülő települések sorába. A komplexum 2003-ban egy fedett fürdővel is bővült, s az itt feltörő ásványvizet egy multinacionális cég révén már az egész ország ismeri. 2002-ben 7.823 lakták Zalaszentgrótot.

Forrás: zalaszentgrot.hu
 

 

Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház - Eladó sorházi lakás. Zalaegerszegen. www.dashaus.hu
45.999.999 Ft.
Tágas, nagy méretű, kényelmes, többfunkciós ingatlant keres, ahol nem kell szűkölködni? www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
24.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg belvárosában, NAPPALI+2 HÁLÓSZOBÁS, TÁGAS, EGYEDI FŰTÉSES, JÓ beosztású, világos, napfényes, ERKÉLYES, felújítandó társasházi lakás eladó SZIGETELT HÁZBAN. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Bazita, telek
Zalaegerszeg, Bazita, telek - Zalaegerszeg Bazitán belterületi telek eladó. www.dashaus.hu
3.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg Bazitán belterületi, 2369 m2, jó tájolású, enyhén lejtős telek eladó nyugodt környéken, zöldövezetben. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu