BALATONI PANORÁMA !
Balatonberényben, a vízparttól 400 m-re, örök panorámás, 14 szobás, 490 m2 alapterületű, konyhával, vizesblokkokkal ellátott, tetőteraszos kialakítású,nyári üdültetésre kialakított üdülő, 3442 m2 döntően sík, gondozott területtel, melléképülettel, kedvező áron eladó.
Vállalkozásnak, befektetésnek, vállalati üdülőnek kiváló !
Kód: 5000346
Ügyfeleinknek gyors, szakszerű, ingatlanközvetítést és díjtalan hitelügyintézést, valamint kedvezményes díjjal ügyvédet is kínálunk!
Lakás eladási, vagy lakás vásárlási problémájával forduljon hozzám nyugodtan bizalommal!
Balatonberény Somogy és Zala megyék határán, a Marcali-hát és a Balaton találkozásánál, a Kis-Balaton tőszomszédságában, a Zala folyó torkolatától néhány kilométerre fekszik. A Marcali-hát kialakulása a földtörténet pliocén időszakában indult, az ún. Pannon - beltó homokos-agyagos üledéket hagyott hátra. Erre települt egy vastag pleisztocénkori folyóvízi hordalékanyag (a források szerint az Ős-Duna egyik ága rakott itt le törmelékkúpokat). A pleisztocén második felében a szárazzá váló hordalékkúp anyagát az erős szelek mozgatták, így észak-déli irányú buckasorozatok alakultak ki. A községtől keletre húzódó magaspartban a geológia iránt érdeklődők tengeri kagylós rétegsorokat láthatnak. A Bokros-hegy északi nyúlványa körül (Balatonberény és Balatonkeresztúr között) nagy számban találhatók különleges, agyagra rákövesedett, többmillió éves, legyezőformájú 2-8 cm nagyságú tengerikagyló-maradványok.
A régebben Berényi-gerincnek is nevezett, Balatonberény és Balatonkeresztúr között kezdődő, a túlsó partról is jól látható hátság 33–35 kilométer hosszan húzódik dél felé Böhönye és Segesd vonaláig. Magassága nem nagyon haladja meg a kétszáz métert, legmagasabb pontja Marcali és Kéthely között a Baglas-hegy (254 méter). A Marcali-hát alapja a pannon üledék és a felső-pliocén homok, a lösztakaró alól csak néhány helyen bukkan elő a homok- és agyagréteg. A természet erői persze napjainkban sem pihennek: a felszínt az eróziós és suvadásos hatások ma is formálják.
Balatonberény közvetlen vízparti részeit – a többi déli parti településhez hasonlóan – a tótól „rabolta el” az ember. A Déli Vasút 1861-es átadása után 1862 tavaszára a hullámverés és jégtorlás a vasúti pályatest hosszabb szakaszán olyan tetemes károkat okozott, hogy már annak fennmaradását veszélyeztetette. Elengedhetetlenné vált tehát a vízszint szabályozása, s ezt a kérdést a Sió-zsilip 1863 októberi oldotta meg. Ezt követően vált végleg „szárazfölddé” a ma strandoknak, sétányoknak, üdülőknek és nyaralóknak helyet adó terület.
Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott. Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból is. A rómaiak nyomát is őrzi településünk: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, valamint a község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő.
A népvándorlás egymást követő kultúráinak jelenlétét bizonyítják azok a temetők, melyekre szintén a község földjében bukkantak a kutatók.
A 10. század legelején a Dunántúlt birtokba vevő magyar népesség szintén lakóhelyéül választja a Balaton-part eme termékeny és biztonságos részét. A település első okleveles említéseként sokáig a községet Bereyn néven feltüntető, 1082-ből, Szent László korából való iratot tekintették, ám erről kiderült, hogy hamisítvány. E feljegyzés tanúsága szerint az itt élők fő bevételi forrása már ekkor is a szőlőművelés volt.
Egy 1121-ből származó oklevél Buren néven emlékezik meg a községről, majd az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már a Fanch-Beren megjelölés szerepel, amely a falu akkori urára, a Gordovai Fanch családra utal.
1536-ban már a Fajsz-Berény néven jelenik meg a település egy adóösszeírásban. A 17. századi krónikás feljegyzése szerint a község Zankó Miklós tulajdona, aki a Fanchok leányági leszármazottja volt.
1727-ben Berény a Hunyady család kezébe kerül, s a tulajdonosváltás komoly fellődést hoz a falu számára. A Hunyadyak építik újjá barokk stílusban a 14. századból származó templomot, s a 18. század első tudományos igényű földrajzi leírásában (notitia Hungariae Novae) Bél Mátyás már egy főleg szőlészetből és halászatból élő, virágzó településről tudósít.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben berényi katonák is részt vesznek, közülük tizenegyen hősi halált halnak. A kiegyezés után a gazdasági konjunktúra hatása nem kerüli el a falut: 1881-ben elkészül a Hunyady család úl kastélya, s az 1863-ban átadott Déli-vasútnak köszönhetően a 19. század végén országosan ismert fürdőhellyé válik a korabeli térképeken már Balaton-Berény néven jelölt település. (A 20. század első évtizedében a községben már négy szálloda üzemel, 250 kiadó szoba és 171 fürdőbódé található, s szebbnél szebb villák épülnek fel.)
Az első és második világháborúban is harcolnak balatonberényi katonák, közülük sokan életüket adják hazájukért. Nevüket a falu emléktáblán örökítette meg, csakúgy, mint a holokauszt helyi áldozataiét.
A második világháború után a község gyors fejlődése megakad, később önállóságát is elveszíti, amit csak 1989-ben sikerül visszanyernie. A helyiek azonban az elmúlt évszázadok tapasztalatai alapján megtanulták, hogy nincs reménytelen helyzet, s tudják: csak tehetségükön, szorgalmukon és összefogásukon múlik, hogy a 21. század történései egyszer majd arany betűkkel kerüljenek be Balatonberény krónikájába.
A balatonberényi Naturista Strand és Kemping története:
A Balatonszentgyörgyi Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottság (v.b.) titkárának, Magyar Tibornak a fejében fogant meg a balatonberényi naturista strand létesítésének gondolata. A Képes Újság 1983. október 1-jei számában olvasott a délegyházi nudistákról. Levélben kereste meg az újságíró hölgyet, aki Szőke Lászlóhoz és Damm Györgyhöz irányította őt, akik az akkor szerveződő Országos Naturista Egyesület (ONE) képviselői voltak. Ezután többszöri levélváltásra került sor.
1984. őszén egy falugyűlés alkalmával a vb-titkár felvetette egy esetleges nudista strand megépítésének tervét, amin mindenki mosolygott, de senki sem ellenezte. Ezután személyes találkozóra került sor Magyar Tibor és a nudista vezetők között. Szóban megállapodtak, ha Damm György és Szőke László beszerzi a strand megépítéséhez szükséges engedélyeket a Belkereskedelmi Minisztériumtól, a Balatonszentgyörgyi Községi Közös Tanács területet biztosít ennek helyéül.
Következő lépésként a Tanács az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz (OIH) nyújtott be pályázatot, ahonnét 4,2 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a megvalósításhoz.
1986. őszén kezdődtek meg az építési munkálatok a balatonberényi GAMESZ szervezésében. Tereprendezési munkálatokat, parkosítást, füvesítést végeztek még a tél beállta előtt.
Bár a település lakosságának egy része az akkori plébános vezetésével minden szóba jöhető fórumon tiltakozott a létesítmény megvalósítása ellen, 1987. június 15-én mégis megnyitotta kapuit a naturista strand. A hivatalos ceremóniára 1987. június 19-én került sor a Délegyházán megrendezett egy hetes Nemzetközi Naturista Világtalálkozó jegyében. A Találkozóról és az akkor létesült Balatonberényi Naturista Strand ünnepélyes megnyitásáról számos újság adott hírt, a nagy nemzetközi naturista lapok pedig résztelesen beszámoltak az eseményekről, az itt járt külföldi vendégek élményeit idézve. Ezt a találkozót tulajdonképpen amerikaiak kezdeményezték. Közülük már néhányan jártak Délegyházán, Budapesten, tetszett nekik az ország és az itt élő emberek, valamint még új, kiaknázatlan területet véltek nálunk felfedezni a nemzetközi naturizmus számára. Az új naturista központ tehát szenzációnak számított nemcsak Balatonberényben, de az egész országban.
1990-ben elkezdődött egy 1000 férőhelyes naturista kemping kialakítása a strand szomszédságában, melynek népszerűsége - nem utolsó sorban Dr. Lenkey Katalin intézményvezető megalkuvást nem tűrő munkájának köszönhetően - évről évre nőtt. Napjainkban minden jelentős hazai és európai utazási iroda prospektusában szerepel a berényi naturista strand és kemping, amely az elmúlt 19 esztendőben a magyar és a közép-európai naturizmus egyik legismertebb bázisává vált.
Balatonberény Somogy és Zala megyék határán, a Marcali-hát és a Balaton találkozásánál, a Kis-Balaton tőszomszédságában, a Zala folyó torkolatától néhány kilométerre fekszik. A Marcali-hát kialakulása a földtörténet pliocén időszakában indult, az ún. Pannon - beltó homokos-agyagos üledéket hagyott hátra. Erre települt egy vastag pleisztocénkori folyóvízi hordalékanyag (a források szerint az Ős-Duna egyik ága rakott itt le törmelékkúpokat). A pleisztocén második felében a szárazzá váló hordalékkúp anyagát az erős szelek mozgatták, így észak-déli irányú buckasorozatok alakultak ki. A községtől keletre húzódó magaspartban a geológia iránt érdeklődők tengeri kagylós rétegsorokat láthatnak. A Bokros-hegy északi nyúlványa körül (Balatonberény és Balatonkeresztúr között) nagy számban találhatók különleges, agyagra rákövesedett, többmillió éves, legyezőformájú 2-8 cm nagyságú tengerikagyló-maradványok.
A régebben Berényi-gerincnek is nevezett, Balatonberény és Balatonkeresztúr között kezdődő, a túlsó partról is jól látható hátság 33–35 kilométer hosszan húzódik dél felé Böhönye és Segesd vonaláig. Magassága nem nagyon haladja meg a kétszáz métert, legmagasabb pontja Marcali és Kéthely között a Baglas-hegy (254 méter). A Marcali-hát alapja a pannon üledék és a felső-pliocén homok, a lösztakaró alól csak néhány helyen bukkan elő a homok- és agyagréteg. A természet erői persze napjainkban sem pihennek: a felszínt az eróziós és suvadásos hatások ma is formálják.
Balatonberény közvetlen vízparti részeit – a többi déli parti településhez hasonlóan – a tótól „rabolta el” az ember. A Déli Vasút 1861-es átadása után 1862 tavaszára a hullámverés és jégtorlás a vasúti pályatest hosszabb szakaszán olyan tetemes károkat okozott, hogy már annak fennmaradását veszélyeztetette. Elengedhetetlenné vált tehát a vízszint szabályozása, s ezt a kérdést a Sió-zsilip 1863 októberi oldotta meg. Ezt követően vált végleg „szárazfölddé” a ma strandoknak, sétányoknak, üdülőknek és nyaralóknak helyet adó terület.
Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott. Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból is. A rómaiak nyomát is őrzi településünk: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, valamint a község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő.
A népvándorlás egymást követő kultúráinak jelenlétét bizonyítják azok a temetők, melyekre szintén a község földjében bukkantak a kutatók.
A 10. század legelején a Dunántúlt birtokba vevő magyar népesség szintén lakóhelyéül választja a Balaton-part eme termékeny és biztonságos részét. A település első okleveles említéseként sokáig a községet Bereyn néven feltüntető, 1082-ből, Szent László korából való iratot tekintették, ám erről kiderült, hogy hamisítvány. E feljegyzés tanúsága szerint az itt élők fő bevételi forrása már ekkor is a szőlőművelés volt.
Egy 1121-ből származó oklevél Buren néven emlékezik meg a községről, majd az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben már a Fanch-Beren megjelölés szerepel, amely a falu akkori urára, a Gordovai Fanch családra utal.
1536-ban már a Fajsz-Berény néven jelenik meg a település egy adóösszeírásban. A 17. századi krónikás feljegyzése szerint a község Zankó Miklós tulajdona, aki a Fanchok leányági leszármazottja volt.
1727-ben Berény a Hunyady család kezébe kerül, s a tulajdonosváltás komoly fellődést hoz a falu számára. A Hunyadyak építik újjá barokk stílusban a 14. századból származó templomot, s a 18. század első tudományos igényű földrajzi leírásában (notitia Hungariae Novae) Bél Mátyás már egy főleg szőlészetből és halászatból élő, virágzó településről tudósít.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben berényi katonák is részt vesznek, közülük tizenegyen hősi halált halnak. A kiegyezés után a gazdasági konjunktúra hatása nem kerüli el a falut: 1881-ben elkészül a Hunyady család úl kastélya, s az 1863-ban átadott Déli-vasútnak köszönhetően a 19. század végén országosan ismert fürdőhellyé válik a korabeli térképeken már Balaton-Berény néven jelölt település. (A 20. század első évtizedében a községben már négy szálloda üzemel, 250 kiadó szoba és 171 fürdőbódé található, s szebbnél szebb villák épülnek fel.)
Az első és második világháborúban is harcolnak balatonberényi katonák, közülük sokan életüket adják hazájukért. Nevüket a falu emléktáblán örökítette meg, csakúgy, mint a holokauszt helyi áldozataiét.
A második világháború után a község gyors fejlődése megakad, később önállóságát is elveszíti, amit csak 1989-ben sikerül visszanyernie. A helyiek azonban az elmúlt évszázadok tapasztalatai alapján megtanulták, hogy nincs reménytelen helyzet, s tudják: csak tehetségükön, szorgalmukon és összefogásukon múlik, hogy a 21. század történései egyszer majd arany betűkkel kerüljenek be Balatonberény krónikájába.
A balatonberényi Naturista Strand és Kemping története:
A Balatonszentgyörgyi Községi Közös Tanács Végrehajtó Bizottság (v.b.) titkárának, Magyar Tibornak a fejében fogant meg a balatonberényi naturista strand létesítésének gondolata. A Képes Újság 1983. október 1-jei számában olvasott a délegyházi nudistákról. Levélben kereste meg az újságíró hölgyet, aki Szőke Lászlóhoz és Damm Györgyhöz irányította őt, akik az akkor szerveződő Országos Naturista Egyesület (ONE) képviselői voltak. Ezután többszöri levélváltásra került sor.
1984. őszén egy falugyűlés alkalmával a vb-titkár felvetette egy esetleges nudista strand megépítésének tervét, amin mindenki mosolygott, de senki sem ellenezte. Ezután személyes találkozóra került sor Magyar Tibor és a nudista vezetők között. Szóban megállapodtak, ha Damm György és Szőke László beszerzi a strand megépítéséhez szükséges engedélyeket a Belkereskedelmi Minisztériumtól, a Balatonszentgyörgyi Községi Közös Tanács területet biztosít ennek helyéül.
Következő lépésként a Tanács az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz (OIH) nyújtott be pályázatot, ahonnét 4,2 millió Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a megvalósításhoz.
1986. őszén kezdődtek meg az építési munkálatok a balatonberényi GAMESZ szervezésében. Tereprendezési munkálatokat, parkosítást, füvesítést végeztek még a tél beállta előtt.
Bár a település lakosságának egy része az akkori plébános vezetésével minden szóba jöhető fórumon tiltakozott a létesítmény megvalósítása ellen, 1987. június 15-én mégis megnyitotta kapuit a naturista strand. A hivatalos ceremóniára 1987. június 19-én került sor a Délegyházán megrendezett egy hetes Nemzetközi Naturista Világtalálkozó jegyében. A Találkozóról és az akkor létesült Balatonberényi Naturista Strand ünnepélyes megnyitásáról számos újság adott hírt, a nagy nemzetközi naturista lapok pedig résztelesen beszámoltak az eseményekről, az itt járt külföldi vendégek élményeit idézve. Ezt a találkozót tulajdonképpen amerikaiak kezdeményezték. Közülük már néhányan jártak Délegyházán, Budapesten, tetszett nekik az ország és az itt élő emberek, valamint még új, kiaknázatlan területet véltek nálunk felfedezni a nemzetközi naturizmus számára. Az új naturista központ tehát szenzációnak számított nemcsak Balatonberényben, de az egész országban.
1990-ben elkezdődött egy 1000 férőhelyes naturista kemping kialakítása a strand szomszédságában, melynek népszerűsége - nem utolsó sorban Dr. Lenkey Katalin intézményvezető megalkuvást nem tűrő munkájának köszönhetően - évről évre nőtt. Napjainkban minden jelentős hazai és európai utazási iroda prospektusában szerepel a berényi naturista strand és kemping, amely az elmúlt 19 esztendőben a magyar és a közép-európai naturizmus egyik legismertebb bázisává vált.
Der Naturist Camping in Balatonberény gehört zu der Balatontourist-KetteDie Gemeindeverwaltung von Balatonberény und Balatontourist AG hat einen Pachtvertrag für 10 Jahre unterschrieben und so wird der Camping Naturist Berény von Balatontourist AG weiterbetrieben.
Der Campingplatz erscheint auf dem Markt schon in dieser Saison mit dem neuen Image von Balatontourist. Der neue Betreiber hat sich für Entwicklungen verpflichtet, die für den Anfang der kommenden Saison fertig gestellt werden. Unter anderen wird das Rezeptionsgebäude modernisiert, die Sanitäranlagen werden erneuert, Sportmöglichkeiten werden geschaffen und die Anzahl der Mietobjekte wird durch Installierung von Mobilhomes erhöht.
Der FKK-Campingplatz erwartet sowohl seine Campinggäste, als auch seine Badegäste in der Zukunft weiterhin mit gepflegten Liegewiesen und Parzellen in angenehmer Atmosphäre und mit erneuerten Dienstleistungen. Die Interessenten finden weitere Informationen über die Dienstleistungen, Preisen auf dem neuen Homepage von Balatontourist und ab nächstem Jahr erscheint dieser Camping auch im Katalog von Balatontourist als der 17. Camping der Kette.
Balatontourist wünscht seinen FKK-Campingfreunden einen angenehmen Aufenthalt!
The Naturist Camping of Balatonberény has joined the "Balatontourist" chainThis year the Balatontourist Ltd. has entered into a contract with the local government of Balatonberény regarding a 10 years operation contract of the Naturist Camping in Balatonberény. From now on the camping appears with the new "Balatontourist standard" image. The new tenant has undertaken to make some development works, which will have been realized next year. It means among others the modernization of the reception building, renovation of the plumbing, widening of sport facilities, and with the help of mobile homes the widening of qualitative accomodation capacity. The campsite is waiting for it’s naturist guests and bathers with well-groomed, pleasant surroundings and renewed services.
The naturist camping can be found on the new website of Balatontourist, where also it’s services and prices are shown. Next year the camping also will be represented in the camping brochure of Balatontourist.
We wish our naturist camping friends a pleasant stay!
Forrás: balatonbereny.hu
|
