IngatlanTV - Ingatlan keresése
IngatlanTV - IngatlanokIngatlanTV - VideókIngatlanTV - Ingatlan keresőkIngatlanTV - Hitelközpont
Hírek, információk
IngatlanTV - Ingatlanközvetítés a jövobol!
 
Ingatlan gyors keresés
Koronavírus és ingatlanpiac
Állás
Csok infó
Egyéb
Partner linkek
Jognyilatkozat
Adatvédelem


2010.12.19 20:48
Zalaegerszegi városfejlesztés.
Zalaegerszegi városfejlesztés. Zalaegerszegen egészen 1998-ig nyúlik vissza a komplex akciótervek alapján megvalósuló városfejlesztés. A munkát a Városfejlesztés Zrt. közösen kezdte meg az önkormányzattal. A szoros együttműködésnek rövid idő alatt meg lett az eredménye, így a Városfejlesztés Zrt...

Zalaegerszegi városfejlesztés

Dombi Ágoston

Zalaegerszegen egészen 1998-ig nyúlik vissza a komplex akciótervek alapján megvalósuló városfejlesztés. A munkát a Városfejlesztés Zrt. közösen kezdte meg az önkormányzattal. A szoros együttműködésnek rövid idő alatt meg lett az eredménye, így a Városfejlesztés Zrt előkészítő munkájának eredményeként létrehozott Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. saját szakembergárdájára támaszkodva folytathatta sikeresen a fejlesztési célok megvalósítását.

Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója a SCET Magyarország Városfejlesztő Rt. néven 1997-ben létrejött társaság megalapításakor – abban az időben még fejlesztési igazgatóként - megkereste azokat az önkormányzatokat, ahol fogadókészség mutatkozott szakmailag jól megalapozott, a városfejlesztés európai eszközeire építő komplex városfejlesztési akciótervek közös megfogalmazására.

Az egyik első vidéki város, ahol a polgármester felismerte az ebben rejlő lehetőségeket, Zalaegerszeg volt. „Dr. Gyimesi Endre polgármester urat sikerült meggyőznünk, hogy segítségünkkel érdemes 10 éves távlatban megvalósítható komplex városfejlesztési akciótervek összefüggő rendszerét kidolgozni, ezzel segítve a helyi vezetés fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. Ekkor már világosan látszott, hogy a polgármesteri hivatalok szervezete alkalmatlan az egyenként sokszázmilliós, akár milliárdos komplex fejlesztések koherens és hatékony megvalósítására” – mondta Bajnai László.

Pécsi kapcsolatok

Érdekesség, hogy az SCET Magyarország fejlesztési igazgatójaként Bajnai László 1997-ben Pécset is megkereste, ahol szintén fogadókészség mutatkozott egy zalaegerszegihez hasonló megvalósításorientált városfejlesztési stratégia kialakítására. Ekkor Pécs polgármestere Páva Zsolt volt. Bajnai László szerint az azóta eltelt időben a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program részeként számos jó beruházást valósítottak meg, azonban 2011-ben már az a legnagyobb kérdés, hogy mit kezd a város az elkészült projektekkel. Hogyan lehet őket a következő évtized városfejlesztésének húzóerőiként hasznosítani, és egyáltalán, hogyan lehet a városfejlesztés eszköztárának alkalmazásával elősegíteni a kiváló adottságokkal rendelkező város fejlődését? A pécsi együttműködés az 1998-as választások eredménye miatt került le a napirendről, és most tart ott ismét a baranyai megyeszékhely, hogy egy hatékonyan működő megvalósító szervezetet hozzanak létre. Bajnai László feltételezi, hogy Pécs mostani vezetésében ismét megvan az affinitás egy jól működő városfejlesztő társasághoz - az időbeli lemaradást némileg pótolhatja, hogy mostanra sokkal több tapasztalattal rendelkeznek a hazai szakemberek, köszönhetően többek közt a zalaegerszegi eredményeknek is.

Zalaegerszegen – visszaugorva a 90-es évek végére - a hivatali szakemberekkel és a város piaci szereplőivel konzultálva Bajnai Lászlóék feldolgozták, azokat a városfejlesztési lehetőségeket, melyeket a város vezetése eleve fontosnak tartott. Megvizsgálták, melyek azok a területek, ahol jelentős mértékben elő lehet mozdítani Zalaegerszeg fejlődését. Ennek a munkának a keretében az önkormányzati vezetés által lazán körvonalazott elképzelések és a jól előkészített, már szabályozási tervvel is rendelkező területek közül kiválasztották, a komplex városfejlesztési akciók megvalósítására legalkalmasabbakat, majd kidolgozták azokat a komplex városfejlesztési akcióterveket, melyeket az önkormányzat, a városfejlesztő szervezeten keresztül 6-10 éves távlatban meg tud valósítani.

"Jelenleg az új munkahelyek teremtése a legfontosabb..."

„Ezeket a komplex városfejlesztési akcióterveket hívják manapság a hivatalok úgynevezett akcióterületi terveknek, bár ez az elnevezés nem igazán fedi le a valódi jelentést” - mondta Bajnai László, aki reméli, visszaáll a helyes szakmai fogalomhasználat.. „Ezt követően készítettünk egy összehangolt javaslatot az egymástól térben és megvalósítási időben eltérő akciótervekre. Megterveztük 10 éves távlatban az egyes városfejlesztési műveleteket, éves ütemekre bontva, úgy hogy az önkormányzat költségvetési teherbíró képessége szempontjából, minél hatékonyabb legyen, hiszen ezek nem olcsó fejlesztések” – tette hozzá a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója. Olyan városfejlesztési akciókat kellett megállapítaniuk, melyek nemcsak kiadást, de bevételt is jelentettek, melyek hozzájárulnak a későbbi fejlesztésekhez. Bajnai László ezzel kapcsolatban kiemelte: „Az elején mindig be kell tenni pénzt, forrásokat, ezt a kezdeti szakaszban általában nem tudják egyszerre megvalósítani az önkormányzatok, miközben az induló fázisban még a piaci lehetőségek is korlátozottak. Főleg vidéken, de ez a fővárosra is igaz, általában mindig szó van új lakóterületek kialakításáról, meglévő lakóterületek rehabilitációjáról, munkahelyteremtésről. Ez utóbbi általában ipari jellegű munkahely, melyhez infrastruktúra szükséges. Jelenleg az új munkahelyek teremtése a legfontosabb, amit a városfejlesztés segíteni tud.”

Végül is Zalaegerszeg városa elfogadta a szakemberek azon elképzelését, hogy egy külön vállalkozás keretein belül, egy professzionális megvalósító szervezetet hoznak létre a tervezet alapján. A Városfejlesztés Zrt. az önkormányzat stratégiai fejlesztési céljainak valóra váltása érdekében városfejlesztési akcióterületeket jelölt ki az önkormányzattal együtt, majd ezekre elkészítette a komplex városfejlesztési akciótervek összefüggő rendszerét. Ebben arra törekedtek, hogy átfogóan, a beruházások hatásait egymás relációjában is vizsgálva határozzák meg azt a reális utat, amin el lehet indulni, és amelynek finanszírozási terheit az önkormányzat vállalni tudja.

„A komplex városfejlesztés egyik lényege, hogy az önkormányzat számára jól tervezhető és főleg kigazdálkodható módon, viszonylag alacsony költségek mellett indulhasson a program, melynek elemei a lehető leghamarabb bevételt is generálnak az önkormányzat számára, így a megvalósítás üteme az évek múlásával exponenciálisan gyorsul” – emelte ki Bajnai László. Különlegessége volt a szakmai tudást és tapasztalatot átadó cég, illetve az önkormányzat együttműködésének, hogy a fejlesztések lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba tulajdonosként is bevonták az akkor még SCET Magyarország néven működő Városfejlesztés Zrt.-t. „Ezzel mi hajlandóak voltunk felvállalni az általunk felvázolt program sikerének a kockázatát, persze tisztában voltunk vele, hogy a gyakorlatban is jól fog működni koncepciónk. Aztán minket is nagy meglepetésként ért, hogy mindössze egy évnek kellett eltelnie és a zalaegerszegi csapat készen állt a kidolgozott program önálló megvalósítására, így társasági befektetésünket a tervezettnél jóval korábban kivehettük” – mondta Bajnai László, aki azt is kiemelte, hogy társaságuknál ez a lépés egyáltalán nem általános. „Mi városfejlesztők vagyunk, nem pénzügyi befektetők. Ezért csak addig és olyan mértékben akarunk jelen lenni egy-egy város vagy kerület fejlesztésénél, ameddig és amilyen mértékben szükség van erre ahhoz, hogy jól működő városfejlesztést hagyjunk magunk után. Zalaegerszegen ez a pillanat gyorsan elérkezett, a csapat rendkívül felkészült volt” – tette hozzá a szakember.

Turisztika, városrehabilitáció, új lakóterületek

A zalai megyeszékhelyen a városfejlesztési akciók közt kiemelt figyelmet kapott a gébárti turisztikai fejlesztés, melynek kapcsán az SCET a termálvízellátásra vonatkozó szakvéleményt készíttetett, valamint a belváros rehabilitációja és új lakóterületek kialakítása. A pénzügyi forgatókönyv és a közös társaság megalapításának előkészítését követően a Városfejlesztés szakemberei a közgyűlés releváns bizottságaival és a közgyűlés teljes plénuma előtt is bemutatták az elképzeléseket, melyet követően a képviselők megszavazták a közös társaság létrehozását. 1999-ben a Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. a SEM IX Városfejlesztő Rt. után országos szempontból a második, vidéken az első ilyen típusú társaságként alakult meg. A SEM IX munkájában szintén a kezdetektől aktívan közreműködött a Városfejlesztés Zrt. Bajnai László szakmai szempontból abban látja a zalaegerszegi társaság megalakulásának és sikeres működésének fontosságát, hogy ez volt az első alkalom, amikor bebizonyosodott, nemcsak a fővárosban, de egy vidéki megyeszékhelyen is működik az az európai sztenderdeken alapuló koncepció, amit a Városfejlesztés szakemberei ültettek át a magyar viszonyokra. Nagyon fontos momentuma volt a zalai társaság megalakításnak, illetve az előkészítésnek, hogy miközben az európai integráció folyamatát, mint keretet a komplex városfejlesztési akciótervek előkészítésénél figyelembe vették távlati lehetőségként, az uniós forrásokra nem alapozhatták a megvalósítást. Egy olyan társaság jött létre, mely az önkormányzat érdekeit ki tudta szolgálni és nem hivatali, hanem piaci szemlélettel dolgozott és dolgozik mind a mai napig.

A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. megalapításával a város és a polgármester felismerte, hogy az önkormányzat teremtette kereteken belül kell bevonni a vállalkozásokat a fejlesztésekben, ezzel nemcsak a településnek, de a magánbefektetőknek is stabilitást, biztonságot nyújtva.
Külön kiemelendő, hogy Bajnai László 2007-ben megjelent Városfejlesztés című könyvében, tehát még jóval a válság kirobbanása előtt, leírta azt a mára törvényszerűségnek tekintett állítást, hogy a sok önkormányzat által korábban hangoztatott „a piac majd mindent megold” városfejlesztési politika működésképtelen.

A Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban kiemelte: „Már 1998-tól ezzel a koncepcióval, alapelvvel kerestük meg az önkormányzatokat, de a fogadókészség a legtöbb esetben nem volt meg az ilyen irányú koncepcióra. Azok az önkormányzatok, amelyek vezetői mégis belátták, hogy nekik kell kijelölniük a városfejlesztés kereteit, mostanra óriási előnyre tettek szert, korábbi fejlesztéseik bevételt biztosítanak az újabb akciótervekhez, valamint az uniós forrásokat is könnyebben be tudják fogadni.”


Strand a Gébárti-tó mellett

A zalaegerszegi eredmények meggyőzőek, ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlesztések gyors beindulásához nagyban hozzájárult az előző Széchenyi Tervből nyert támogatás. Bajnai László szerint szerencse a városfejlesztésben nem nagyon létezik, a tudás, a programok szakszerűsége alapozza meg a támogatások eredményes felhasználását, legyen szó akár nemzeti, akár uniós forrásokról. Persze azt a szakember is elismerte, hogy az ilyen jól célzott központi támogatások nagyon nagy hasznára válnak egy jól tervezett programnak. Zalaegerszegen a Gébárti-tó mellett tervezett élmény- és termálfürdő növelte a város vonzerejét, turisztikai bevételt és új munkahelyeket teremtett. Az ezzel jelentkező lakáskereslet egy újabb akció beindítását tette lehetővé. „Az akciótervek egymást kiegészítve, akár egyszerre is megvalósíthatóak különböző tartalommal, különböző költségkihatásokkal, de ezeket össze kell hangolni, hogy lássuk a kiadásokat és a bevételeket. Úgy ütemezzük a fejlesztéseket, hogy a költségvetési finanszírozhatóság biztosított legyen. Ebből az jön ki, hogy egy nagyobb projektcsomagot is szét lehet bontani éves ütemekre, így az induló szakaszban 100-150 millió az önkormányzati kiadás. Ez lassúnak tűnhet, de biztosítja a finanszírozhatóságot, és amint termőre fordulnak a beruházások, a fejlesztés üteme egyre gyorsul. Éves szinten a bevétel rövid időn belül elérheti a 2-300 millió forintot” – mondta Bajnai László.


Új lakónegyed Zalaegerszegen

A bevonható források mértékét alapvetően megnöveli, ha az akcióterületi fejlesztés piaci szempontból életképes, amit a szakszerű előkészítés és megvalósítás önmagában generál. „Az előbb is említett „nagyváros vagyunk, majd a piac mindent megold” hozzáállás nem vezet sikerre, a piaci szereplők is azt várják, hogy ne nekik kelljen bajlódniuk azoknak a kiinduló problémáknak, összetett előkészítési feladatoknak a megoldásával, amelyeket az önkormányzat sokkal jobban tud kezelni” – emelte ki Bajnai László.

Összegzés

Minden egybevetve elmondaható, nagyon nehéz előre látni 5-10 évre. A komplex városfejlesztési akciótervben a 10 éves távlatra előirányozott beruházások közül nagyon sok minden megvalósult Zalaegerszegen, ugyanakkor volt olyan is, ami halasztást szenvedett, miközben sok fejlesztés, ami fel sem merült az eredeti koncepciónál prioritást kapott és már most elkészült. „A városfejlesztő társaság szakemberei felkészültek voltak, hogy a tervet az új elképzeléseknek megfelelően alakítsák át az anyagi eszközök birtokában. A cég 1-2 év elteltével már saját projekteket is megvalósított, olyanokat, amiket nem mi készítettünk elő. Szakmai és pénzügyi dimenzióban, tehát számunkra is meglepő sikert hozott a társaság már a kezdeti években. Ez annak volt köszönhető, hogy a város vezetése és a helyi piaci szereplők, rájöttek, milyen jó eszköz a kezükben egy ilyen cég” – tette hozzá a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója.

A megvalósult beruházások mellett a zalaegerszegi városfejlesztés sikerének másik kézzelfogható eredménye, hogy a helyi társaság saját tőkéje mostanra közel 300 millió forintra nőtt, mely növekmény főleg az első években realizálódott.

Bajnai László szerint egyre több önkormányzat szánja rá magát, hogy belevágjon abba a hosszú útba, amit a komplex városfejlesztési akciók megvalósítása jelent, olyan kedvező tapasztalatokból okulva, mint például Zalaegerszeg.

Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt.

A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. folyamatosan teljesíti az önkormányzattal kötött szerződés elemeit, sajáttőkéje megközelíti a 300 millió forintot és a fejlesztéseken kívül számos egyéb szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak.

Zalaegerszegi eredmények címszavakban

Belváros északi részének rehabilitációja, Vásárcsarnok átépítése:
6 hektáros belvárosi terület megújításnak keretei közt adták át 2005-ben a felújított vásárcsarnokot, a korszerűtlen, rossz állapotú beépítés bontása után építési vállalkozások bevonásával új társasházakat építettek 2006-ra és rehabilitálták a Mindszenty teret.

Ipari zóna:
Vállalkozókkal közös beruházás, egy 20 hektáros ipari park kialakítása 2006-ra, új közművek kiépítése.

Gólyadomb projekt:
8,5 hektáros területen új lakóövezet kialakítása 67 házhellyel, teljes közművesítéssel.

Élményfürdő, termálfürdő:
A Széchenyi Terv támogatásával, majd Vállalkozó bevonásával új élményfürdő, termálfürdő, aquapark valósult meg több ütemben.

Stadionrekonstrukció a városrehabilitációba illeszkedve:
A belváros északi részének rehabilitációjába illeszkedve a Futballstadion rekonstrukciója.

Forrás: ingatlanbefektetes.hu

 

 

Megosztás Google könyvjelzőnek! Megosztás MySpace-en...

2010.12.19 20:48
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház - Eladó sorházi lakás. Zalaegerszegen. www.dashaus.hu
45.999.999 Ft.
Tágas, nagy méretű, kényelmes, többfunkciós ingatlant keres, ahol nem kell szűkölködni? www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház - Zalaegerszeg Külvárosában családi ház eladó. www.dashaus.hu
44.999.999 Ft.
Nem szeretnél szűkölködni egy kis házikóban? Akkor íme itt a családi házad! Eladó családi ház Zalaegerszegen, Zala megyében, kettő garázzsal, melléképületekkel, aknás garázzsal. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
24.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg belvárosában, NAPPALI+2 HÁLÓSZOBÁS, TÁGAS, EGYEDI FŰTÉSES, JÓ beosztású, világos, napfényes, ERKÉLYES, felújítandó társasházi lakás eladó SZIGETELT HÁZBAN. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház - Eladó Ikerház Zalaegerszeg Landorhegyen - www.dashaus.hu
11.999.999 Ft.
Panellakás helyett kertes Ingatlan? Zalaegerszeg Landorhegy téglaépítésű, Zártkerti Ikerház, gazdasági épület, egyik fele eladó Zala megye. www.dashaus.hu