Újépítésű lakások kötelező jótállása!
3 ÉVES GARANCIA AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ LAKÁSOKRA.
Újépítésű ingatlan vásárlása esetén a beruházót a jogszabályon alapuló jótállási kötelezettség a lakásunk átvételétől számított (181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet alapján ) 3 évig terheli, és a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a birtokbavétel után keletkezett. Az átadás-átvételi eljárás befejezése az az időpont, amikor a lakást 100 %-os készültségben átvették.
Mindez tehát azt jelenti, hogy ha a lakásunkban – annak használatbavételét követően, de még a 3 éves jótállási időszakon belül – valamilyen minőségi hibát észlelnénk (pl. repedés, egyéb rejtett hibák vagy valamely berendezés meghibásodása), akkor azt a beruházó a saját költségén lesz köteles kijavítani.
A jótállási jeggyel érvényesíthető
A jótállási igényt jótállási jeggyel kell érvényesíteni, (amely tartalmazza a jótállási jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit, a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.)
Fontos szabály, hogy a jótállási jegyet lakásonként külön-külön kell kiállítani, és az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni. A jótállási kötelezettség a jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy az átadás elmaradása esetén is fennáll!
Nem a tulajdonosnak kell bizonyítani
A jótállásra kötelezett, annak időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha a hiba oka a teljesítés után keletkezett – és ezt neki kell bizonyítania. Nem az számít, hogy a hiba mikor vált felismerhetővé, hanem az, hogy annak oka mikor keletkezett.
A bejelentett igény alapján a hibát tizenöt napon belül meg kell vizsgálni, és nyilatkozni kell az igény elfogadásáról, van elutasításáról. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy a lakóépület, illetőleg a lakás használatát lehetőség szerint ne akadályozza. Egyebekben a rendelet nem részletezi a javítás, csere, javíttatás szabályait. Azok tekintetében a Ptk. rendelkezései irányadók.
Mire terjed ki a jótállási kötelezettség
A jótállási kötelezettség lényege, hogy az építési-szerelési munkát végző vállalkozót (azaz a beruházót) jogszabályon alapuló helytállási kötelezettség terheli az értékesített új lakások hibátlanságáért és megfelelő minőségéért. A beruházó jótállási kötelezettsége kiterjed az újonnan épített lakások, lakóépületek épületszerkezeteire, valamint mindazon berendezési tárgyakra, amelyeket az új lakásba beépítettek, és amelyeket a lakásunkkal együtt adtak át. Ezeknek a berendezéseknek a körébe tartozik többek között a főzőkészülék, a szagelszívó, a fűtő- és hűtőberendezés (klíma), a fürdőkád, a zuhanyzó, a mosdó vagy éppen a szellőztető berendezés, a beépített bútorok, a redőny és a csengő is. A garancia végezetül kiterjed a lakásokat kiszolgáló helyiségekre, egyebek között a tetőteraszra, a kapualjra, a lépcsőházra és a teremgarázsra is.
Sajnos azonban nálunk egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy az épület átadása után a beruházó cég „eltűnik a süllyesztőben”, így ezek a cégek minden következmény nélkül megúszhatják a javítások költségét. A garanciális problémáikkal hoppon maradt tulajdonosok nehezen értik meg, hogy Magyarországon megengedett az, ami például Németországban tilos: vagyis, hogy egy és ugyanazon gazdasági tevékenységre, ugyanazon tulajdonosi körrel más és más vállalatokat is lehet kreálni. A német példa úgy szabályozza a szavatossági kérdéseket, hogy négyzetméterre lebontva összegszerűen számszerűsíti az építtető garanciális kötelezettségeinek értékét, amelyre banki letét befizetését írja elő. Ebből a kaucióból rendezhető később az átadás-átvétel után keletkező hibák kijavítása.
Hogy nálunk hogyan fogják védeni a vásárlókat a garanciális javítások alóli kibújásokkal szemben, az még rejtély. Addig is a legfontosabb szabály, hogy a lakásvásárló kellően körültekintően járjon el a beruházó cég kiválasztásakor, ne csak a négyzetméterár alapján döntsön, hanem járjon utána az építési körülményeknek, a tulajdonosok megbízhatóságának, referenciáinak is. Ellenkező esetben marad a pereskedés.
Magyar József
Ingatlanügynök
Forrás: ujszeru-lakas.hu/blog