Nemcsak gyógyhatásában, de élővilágában is kuriózum a hévízi tó (2. rész)

Az alsóbbrendű vízi állatfajok közül világszerte egyedülálló az a mikroszkopikus méretű evezőlábú rák, amelyet tízegynéhány évvel ezelőtt Pónyi Jenő professzor fedezett fel, aki évtizedeken át a biomonitoring kutatást vezette Hévízen. Két fonálféreg is csak itt található az egész világon, és él ebben a tóban egy érdekes vízi atka is, amely attól különleges, hogy Hévízen kívül Dél-Amerikában fordul csak elő. A kutató azt is hozzáfűzi: már csak a fantáziánkra van bízva, hogy hogyan kerülhetett onnan ide ez az élőlény.

   
A kedves és a betolakodó tündérrózsa

    A hévízi tó mélységében, mintegy 40 méterrel a felszín alatt van a tó forrása, ahol 38 fokos hőmérséklettel tör elő a gyógyvíz, és a felszínre jutva is csak néhány fokot hűl. Kiválóan érzik itt magukat a különböző tündérrózsák, amelyek közül csak a kisvirágú fehér a védett, mivel az őshonos. Mégis a ciklámenszínű tündérrózsából lett a város címernövénye, amelyet Lovassy Sándor Indiából hozott ide több mint száz évvel ezelőtt. Próbálkozott tucatnyi fajta tavirózsa meghonosításával, de végül csak ez az egy maradt meg. Nagyjából másfél évtizede jelent meg egy újabb, kékszínű hibrid a tó és a lefolyó felszínén, amely egy dísznövénykertész óvatlansága miatt kezdett el szaporodni, de ma már irtják, mert a többit veszélyezteti.
    A magasabb rendű növények közül egy-két védett faj található Hévízen, többek között a bugás sás, a csetkáka, vagy az árokvirág. Jól érzik magukat azokon a partszakaszokon, amelyeket természetes formájában hagytak meg a közelmúltbeli partfalfelújítás során.
    - A tó partjának harmadán az eredetihez hasonló állapot jött létre. Főleg az épületek mögött alakítottak ki ilyen rézsűs partfalat, ahova vagy húszféle növényfajt telepítettek vissza. A vízi boglárkák, a mocsári nőszirom, illetve számos sásféle nem védett ugyan, de hozzátartozik a természetes élőhelyhez, és az eltelt másfél évben szépen elfoglalták a helyüket - részletezi Csiszár Viktor.
    Nagyon sok olyan moszatféle is található a hévízi tóban, amely másutt nem fordul elő Magyarországon. Ilyen például egy zöldmoszat fajta, de hasonlóan unikálisak egyes baktériumfélék is. A kutató úgy látja: szerencsére az ember ezeket az alsóbbrendű fajokat kevésbé tudta tönkretenni, vagyis nekik nem ártott annyira a bauxitbányászat miatt évtizedekkel ezelőtt folytatott vízszintsüllyesztés, vagy a szintén akkoriban a tavi épületeket elpusztító tűzvész.

Forrás: mti.hu

Hirdetések

Eladó ingatlan, lakás, családi ház Hévízen

Ingatlan Hévíz

Eladó ingatlan, lakás, családi ház Keszthelyen

Ingatlan Keszthely

Megosztás