IngatlanTV - Ingatlan keresése
IngatlanTV - IngatlanokIngatlanTV - VideókIngatlanTV - Ingatlan keresőkIngatlanTV - Hitelközpont
Hírek, információk
IngatlanTV - Ingatlanközvetítés a jövobol!
 
Ingatlan gyors keresés
Koronavírus és ingatlanpiac
Állás
Csok infó
Egyéb
Partner linkek
Jognyilatkozat
Adatvédelem


2010.12.02 10:38
Művelési ágak fajtái.
Művelési ágak fajtái. A művelési ágak megállapításának, elhatárolásának és ezen alapulva az alrészletek kialakításának szabályait a mindenkor érvényes ingatlan-nyilvántartási jogszabály tartalmazza. Ha egy földrészleten belül több művelési ág van, és azok területe eléri, vagy meghaladja a legkis...

Művelési ágak fajtái

6. előadás: Művelési ágak


A művelési ágak megállapításának, elhatárolásának és ezen alapulva az alrészletek
kialakításának szabályait a mindenkor érvényes ingatlan-nyilvántartási jogszabály
tartalmazza.
Ha egy földrészleten belül több művelési ág van, és azok területe eléri, vagy
meghaladja a legkisebb területi mértéket – mindegyiket külön alrészletként kell kezelni. Ha
azonos művelési ág többször fordul elő egy földrészleten belül – amennyiben területük
külön-külön eléri a legkisebb területi mértéket – valamennyit külön alrészletként jelöljük
meg.
Az alrészleteket – egymástól való megkülönböztetésük és nyilvántartásuk végett – a
magyar ábécé kisbetűivel jelöljük meg. A jelölésre a magánhangzók közül csak az a betűt,
a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket használhatjuk fel:
a, b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, r, s, t, v, x, y, z.
Egy földrészleten belül húsznál több alrészlet nem lehet. Ha valamely földrészleten
belül ennél több alrészletet kellene kialakítani, a földrészletet olyan új földrészletekre
osztjuk fel, hogy az alrészletek száma egyikben sem haladja meg a húszat.
Az alrészletek kialakítását a földrészlet fekvésétől és a művelés módjától függően
végezzük el. A legkisebb területi mérték külterületen, a különleges külterületen, a
belterület nagyüzemi művelés alatt álló részén – az erdő kivételével – valamennyi művelési
ágnál, valamint a művelés alól kivett területen egyaránt 400 m2 (erdőnél 1500 m2).
Belterületen az állandó jellegű épülettel beépített földrészletet művelés alól kivett
területként kell nyilvántartani. Ugyancsak művelés alól kivett területként tartjuk nyilván az
építési telkeket és az egyéb beépítetlen földrészleteket. Az 1 ha-t meghaladó területű
földrészleten, ha azon üzemszerű mezőgazdasági művelés folyik, a tényleges művelési ágat
tüntetjük fel.
Külterületen az állandó jellegű lakó- vagy üdülőépülettel beépített földrészletet, ha
területe nem éri el a 800 m2-t, művelés aló kivett területként tartjuk nyilván. A 800 m2-t
elérő vagy azt meghaladó területű, mezőgazdaságilag művelt földrészleten levő épületet
ahhoz a művelési ághoz kapcsoljuk, amelyen az épület áll. Ha az épület területe a 36 m2 -t
meghaladja, a tulajdonos kérheti az épület és a hozzá tartozó udvar művelés alól kivett
területté nyilvánítását.
Ha egy földrészleten belül levő művelési ág területe nem haladja meg a 400 m2-t, de az
a szomszédos földrészleten folytatódik, le kell határolni, de a területet a földrészleten belüli
szomszédos alrészlethez kell kapcsolni.

A művelési ágak fajtái
1. Szántó
Szántó művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amely általában szántóföldi
művelés alatt áll, attól függetlenül, hogy ideiglenesen parlagon hagyják.
2. Rét (R)
Fűtermését rendszeresen kaszálják, esetenként, pl. aszályos időszakban legeltetik.
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz
6-2
3. Legelő (L)
Fűtermését rendszeresen legeltetéssel hasznosítják. Nem változtatja meg a legelő
művelési ágát, ha esetenként kaszálják (csapadékos időjárás esetén). Legelőként tartják
nyilván azokat a füves területeket, amelyeket nem legeltetnek rendszeresen, de egyéb
mezőgazdasági célra sem hasznosítanak.
4. Szőlő ($)
Főnövény a szőlő. Nem változtat a művelési ágon, ha a sorközökben
zöldtrágyanövényt termesztenek. A nagyüzemi szőlők telepítésének főirányát a
nyilvántartási térképen feltüntetjük.
5. Kert (K)
Kert művelési ágban tartják nyilván a zöldséggel, virággal – esetleg gyümölcsfával,
szőlővel vegyesen is – hasznosított területet.
6. Gyümölcsös (Gy)
Termesztett főnövény a gyümölcsfa, ill. gyümölcsbokor. Gyümölcsösnek minősülnek
a legalább két gyümölcsfasorból álló pászták, valamint a gyümölcsfaiskolák alanytelepei.
Az egy gyümölcsfasor által elfoglalt területeket abban a művelési ágban tartják
nyilván, amelynek területén a fasor áll. Ha a fasor művelés alól kivett területen áll, akkor
ilyen területként kell nyilvántartani.
7. Nádas (N)
Nádas művelési ágban tartják nyilván azt a területet, amelyen ipari, építési vagy
mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád vagy gyékény terem. A mély fekvésű,
vizenyős területeket, amelyeken nád és gyékény csak szórványosan fordul elő, művelés
alól kivett területnek minősítik (mocsár).
8. Erdő (E)
Erdő művelési ágban kell nyilvántartani az 1500 m2-t elérő vagy azt meghaladó
nagyságú alábbi területeket:
- az erdő jellegű faállománnyal borított területeket,
- a faállománnyal átmenetileg nem borított területeket, amelyeken erdő-felújítási
előkészítő munka folyik,
- a faállománnyal körülzárt tisztásokat, amelyek más műveléssel gazdaságosan nem
hasznosíthatók,
- az erdészeti csemetekerteket,
- a külterületi parkokat arborétumokat,
- az erdei nyiladékokat, a nem állandó jellegű fakitermelő utak területét, valamint az
erdő területén áthaladó vezetékek védősávjának területét,
- folyók árterületén a faállománnyal borított területeket,
- a bányaszolgalommal érintett, fával borított biztonsági övezetek területét,
- a legalább négy sor fából álló fasorok, valamint a mező- és hóvédő erdősávok
területét.
A három vagy kevesebb sorból álló fasorok által elfoglalt területeket abban a művelési
ágban tartják nyilván, amelyen a fasor áll.


6. előadás: Művelési ágak
6-3
9. Fásított terület
Fásított terület művelési ágban kell nyilvántartani a 400 m2-t elérő, 1500 m2-nél kisebb
kiterjedésű erdő (facsoport) által elfoglalt területet.
10. Halastó
Halastó művelési ágban tartják nyilván azokat a területeket, amelyeket haltenyésztésre
használnak. Ide tartoznak a haltenyésztésre szolgáló mesterséges tó és tartozékai: a
teleltető és ivadéknevelő tó, a táp- és levezető csatornák, gátak és a kiszolgáló épületek
területei.
11. Művelés alól kivett terület (kivett)
Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági
művelés alatt nem álló, ill. az arra alkalmatlan területeket. Ezek lehetnek a
- településsel,
- termeléssel és szolgáltatással,
- közlekedéssel és hírközléssel,
- vízgazdálkodással,
- honvédelemmel és rendészettel kapcsolatban kivett területek.
A településsel kapcsolatos művelés alól kivett területek:
- beépített és beépítetlen építési telkek, az egyéb földrészleteken álló épületek és a
hozzájuk tartozó udvarok,
- közparkok, játszóterek, belterületi arborétumok,
- gyógyhelyek, üdülőhelyek,
- sporttelepek és állandó jellegű táborhelyek,
- vásár- és kiállítási területek,
- temetők,
- feltöltés alatt álló területek.
A termeléssel és szolgáltatással kapcsolatos művelés alól kivett területek:
- üzemek telephelyei a tárolóhelyekkel együtt,
- felszíni művelésű bányák,
- vízművek és a hozzájuk tartozó védőterületek,
- szennyvíztisztító telepek,
- állandó jellegű mező- és erdőgazdasági telephelyek területei,
- dögterek,
- terméketlen területek.
A közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos művelés alól kivett területek:
- országos és helyi önkormányzati közutak, sajáthasználatú utak területei,
- 3 m-nél szélesebb utak,
- közforgalmú, az ipari és gazdasági vasutak, az állandó jellegű erdei vasutak
területe,
- repülőtereknek a repülés célját szolgáló területe,
- kikötők szárazföldi területe,
- rádió, televízió és egyéb adótornyok működéséhez szükséges terület.
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz
6-4
A vízgazdálkodással kapcsolatban kivett területek:
- folyók, patakok, az állandó vagy időszakos vízfolyások, természetes tavak,
víztározók,
- belvízlevezető és öntözőcsatornák, árkok területe,
- védőtöltések, gátak, valamint ezek anyaggödreinek területe.
A honvédelemmel és rendészettel kapcsolatos művelés alól kivett területek:
- a fegyveres testületek és rendészeti szervek által igénybe vett területek,
- azok a területek, amelyek gazdasági felhasználását nemzetközi szerződés vagy az
illetékes szerv megtiltotta.


Területek és mértékegységek
Az ingatlan nyilvántartásban a felméréssel meghatározott területeket
méterrendszerben, (ha, m2) m2-re kerekítve kell feltüntetni. Ezek az adatok vonatkozhatnak
a földrészletek, alrészletek (művelési ágak), alosztályok (különböző minőségű foltok) és az
egyéb önálló ingatlanok területére.
Az állandó kataszter, a telekkönyv és az állami földnyilvántartás 1970-ig a területeket
bécsi öl rendszerben (kh, négyszögöl) négyszögölre kerekítve tartotta nyilván. Az állami
földnyilvántartásban a méterrendszerű adatok kötelező használatát a 43/1970. (X. 30.)
Korm. rendelet írta elő. Azokban a helységekben, ahol korábban méterrendszerű felmérés
történt, a földnyilvántartás ennek a területi adatait átvette. Máshol pedig a
földnyilvántartási munkarészek számítógépi úton történő elkészítésével egyidejűleg 1972
végéig megtörtént az öl rendszerű területi adatok átszámítása méterrendszerbe.
A hosszak átszámításához az
1 m = 0.527 2916 öl,
1 öl = 1,896 483 84 m
állandókat, a területi adatok átszámításához pedig az
1 m2 = 0,278 036 432 négyszögöl,
1 négyszögöl = 3,596 650 954 m2,
1 ha = 1,737 727 702 kh,
1 ha = 10 000 m2,
1 kh = 1600 négyszögöl
állandókat használjuk.


A termőföld értékelése
A földadókataszter létrehozása idején a földek tiszta hozadékát az átlagos
terméseredmények és terményárak, valamint az átlagos termelési költségek
figyelembevételével számították. A tiszta hozadék, ill. a kataszteri tisztajövedelem
megállapítása érdekében az egyes földrészleteket minőségük, hozadékképességük szerint
rangsorolták.
6. előadás: Művelési ágak
6-5
A minőségi osztályok önmagukban nem alkalmasak a talajok minőségének országos
összehasonlítására. Az ország területe 211 becslőjárásból áll, és azok mindegyikében
vannak 1-8 osztályú szántók, rétek stb. Ezért a művelési ágak minden egyes minőségi
osztályára kiszámították, hogy 1 kh területen az átlagos gazdálkodási mód mellett mennyi
kataszteri tisztajövedelem érhető el. Ennek ismeretében egy kérdéses földterület
tisztajövedelme meghatározható.
Ezt az értékmérőt az 1875 és 1884 közötti években vezették be és osztrák értékű
forintban adták meg. A korona pénzegységet 1892 és 1900 között fokozatosan vezették be.
Egy osztrák értékű forint két koronával volt egyenértékű. A jelenleg is használatban levő
kataszteri tisztajövedelem ettől kezdve aranyalapú pénzegységben, aranykoronában van
kifejezve. Az aranykorona bevezetésével egyidejűleg tértünk át a tízes számrendszerre.
Egy osztrák értékű forint ugyanis 60 krajcárral volt egyenlő.
1926-ban a pengő lépett a korona helyébe. A kataszter ezt a pénzegységet ugyanúgy
nem vette figyelembe, mint húsz év múlva a forintot. Így az aranykorona érték átmentődött
a későbbi évtizedekre is. Változatlan használatára azért is kerülhetett sor, mert a
földtulajdonosok inkább a megszokott régihez ragaszkodtak, és nem az újhoz, ami talán
kedvezőtlenebb változást eredményez.
Annak ellenére, hogy bevezetésük óta a közgazdasági és agrotechnikai viszonyok
jelentős mértékben megváltoztak az aranykorona értékeknek fontos szerepük van a mezőés
erdőgazdasági területekkel kapcsolatos jövedelem elvonásban. A kataszteri
tisztajövedelem alapján fizetik a termelőszövetkezetek a földjáradékot. Kisajátítások, ill.
földcserék esetén a földek értékét a nyilvántartott aranykorona érték különböző
szorzószámokkal képezett forint összege határozza meg.
A kataszteri tisztajövedelem szoros összefüggésben van a földek nyilvántartására
alkalmazott területegységgel és az érintett földrészlet területével is. A területegységre (khra
vagy ha-ra) jutó kataszteri tisztajövedelem nagyságát elsősorban a föld művelési ága és
minősége határozza meg. Másrészt valamely földrészlet összes kataszteri
tisztajövedelmének abszolút nagyságát a földrészlet területének nagysága határozza meg.
Az állami földnyilvántartásban a méterrendszerű területi adatokra való áttérés miatt az
egyes földrészletek kataszteri tisztajövedelmében nem következhetett volna be változás.
Nyilvánvaló azonban az is, hogyha változik a területegység (kh), amelyre a fokozatokat
annak idején megállapították, az új területegységre (ha) új fokozatokat kellett bevezetni.
Az új fokozatokat kilenc tizedes élességgel kellett volna számítani annak érdekében,
hogy valamely földrészlet összes kataszteri tisztajövedelme – bármelyik számítási módszer
alkalmazásánál – fillérnyi pontossággal egyezzen. Ezzel szemben – a számítások
megkönnyítése érdekében – az új fokozatokat egy tizedesre (10 fillérre) kerekítették. Ilyen
alapon a ritkán előforduló 100 hektáros nagyüzemi táblák kataszteri tisztajövedelme a
legkedvezőtlenebb esetben sem térhet el +/- 5 aranykoronával a régi fokozat szerint
számított értéktől.
Az elmúlt évtizedekben az új felméréseket (térképfelújításokat) követően minden
településen új osztálybasorozást végeztek. Ennek keretében került sor az aranykoronarendszer
karbantartására, a járási és községi mintatér hálózat felújítására, a művelési ág
változások figyelembevételére.
1982 és 1985 között az aranykorona értékek tételes vezetése megszűnt és helyükre a
termőhelyi értékszám került az ingatlan-nyilvántartásba. Ma már nyilvánvaló, hogy ez nem
megalapozott, elhamarkodott döntés volt. A törlés és a tételes vezetés elmaradása
következtében az aranykorona értékek elszakadtak a természetbeni állapottól.
Óravázlat az Ingatlannyilvántartás előadásaihoz
6-6
Mivel a termőföldek privatizációjával kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának
fontos eleme az aranykorona érték, 1991-92-ben az ingatlan-nyilvántartásban a termőhelyi
értékszám alapján, szoftveres úton visszaállították a kataszteri tisztajövedelmi adatokat. A
feldolgozás eredményeként új tulajdoni lap I. részek és új földkönyvek készültek, amelyek
forgalomba adásához hatályba léptető eljárásra (közszemlére) nem volt szükség.
A termőföld új értékeléséről
Az 1980-as évek elején vált elengedhetetlenül szükségessé – a gazdasági igények
szerint továbbfejleszthető – földértékelési rendszer bevezetése. Azok a szomszédos
országok, amelyek az osztrák–magyar monarchia földértékelési rendszerét örökölték, már
áttértek más, korszerűbb rendszerre, illetve az aranykorona érték használatát már korábban
elhagyták. A tudományosan megalapozott, új földértékelés bevezetése az 1980. évi 16. tvr.
alapján kezdődött meg, és 1985. végéig tartott.
Az új földértékelési rendszer a mezőgazdasági termelés eredményét, a hozamok
alakulását befolyásoló két tényező – a természeti és a közgazdasági tényezők – hatását
vette figyelembe. A természeti tényezők közül leginkább a talaj termékenysége, továbbá a
domborzati és az éghajlati viszonyok együttes hatása befolyásolja a gazdálkodás
eredményét. A rendszer a talajok genetikai osztályozására, azok fizikai-kémiai
módszerekkel mérhető tulajdonságaira épült, és a termőtalaj minőségét az országban
előforduló leggyengébb és legjobb termékenységű talaj alapján értékelte. A talajok
alaptermékenységét az új rendszer 1 - 100-ig terjedő talajértékszámmal jellemezte, és a
domborzati, hidrológiai, valamint az éghajlati viszonyok módosító hatását a
talajértékszámból történő levonással korrigált termőhelyi értékszámmal fejezte ki.
Ez az értékszám mutatta a leggyengébb és a legjobb alaptermékenységű földek
egymáshoz viszonyított országos rangsorát is. A természeti tényezők értékelésével
párhuzamosan kidolgozás alatt állt a földek közgazdasági értékelésének rendszere is. A
földértékelés eredményét, a termőhelyi értékszámokat 1982-től – a művelési ágakhoz
tartozó minőségi osztály, illetve aranykorona érték törlése mellett – fel kellett venni az
ingatlan-nyilvántartásba. Az aranykorona adatok tételes vezetése 1985-től megszűnt.
1986-tól a földértékelés továbbfejlesztése keretében sor került a talajértékszámok
pontosítására. Ehhez talajmintavétellel szerkesztett részletes talajtérképeket használtak fel.
A földértékelési feladatot felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberek végezték.
Alapját a földértékelésre alkalmas 1 10 000 méretarányú térkép és tartozékai képezték.
Az 1991. évi XXV. törvényben megfogalmazott földkárpótlás során az
értékarányosságot megint csak az aranykorona biztosította, ezért a tételes aranykoronát az
ingatlan-nyilvántartásban vissza kellett állítani. A termőföldek tulajdonjogi rendezésének
befejeztével újra tisztázást igényel, hogy a gyakorlatban kipróbált két földminősítési
rendszer valamelyike milyen változtatásokkal felelhet meg a jelenkori követelményeknek,
avagy egy teljesen új rendszer kifejlesztésére van-e szükség.
Osztálybasorozás, osztálybahelyezés
Az osztálybasorozás egyszerű talajvizsgálat, amelynek során az egyes földrészletek
talajának minőségi osztályát a községi (szükség esetén a járási) mintatér talajával való
összehasonlításával állapítják meg. Az összehasonlítást a községi, ill. járási
mintatérjegyzék alapján végzik, amelyben a becslőjárás, ill. a községi mintaterek talajának
részletes leírása megtalálható.
6. előadás: Művelési ágak
6-7
Az osztálybasorozást végző mezőgazdász a mintaterek jegyzékébe foglalt leírások,
valamint a talajosztályozási térképre bejegyzett adatok figyelembevételével határbejárást
tart. Ennek során megvizsgálja a mintaterekül kijelölt földrészletek (alrészletek) talaját. Ha
ezek közül egyesek az illető művelési ágra és minőségi osztályra már nem jellemzőek,
vagy már nem az eredeti felvételkori művelési ágban vannak, helyettük a járási mintaterek
alapján újakat jelöl ki.
Az osztálybasorozás alkalmával a gazdász az egyes földrészletek (alrészletek)
művelési ágát és talaját (kivéve a művelés alól kivett területeket) a községi mintatérjegyzékben
foglalt leírásokkal hasonlítják össze és annak alapján a megfelelő minőségi
osztályba sorozza.
Ha valamely alrészlet talaja olyan, hogy egyes részei jelentősen eltérő tulajdonságúak,
akkor az alrészlet területét több minőségi osztályba kell sorozni. Az így keletkezett
területrészek az alosztályok.
A talajosztályozási (földminősítési) térképen a földrészletek határvonalától függetlenül
az 5000 m2-t elérő vagy azt meghaladó különböző minőségű foltok határvonalát fel kell
tüntetni.
Egy földrészleten (alrészleten) belül a különböző minőségi osztályokra tartozó
területek (alosztályok) közül csak a 400 m2-t elérőket kell az ingatlan-nyilvántartásban
feltüntetni. Az ennél kisebb területű minőségi osztály területét a szomszédos nagyobb
területű alosztályhoz kell kapcsolni.
Korábban a 2 ha-nál kisebb területű földrészleteket (alrészleteket) akkor is egy
minőségi osztályban tartották nyilván, amikor ténylegesen több minőségi osztályba
tartoztak. Ilyenkor ún. kiegyenlítő osztályt alkalmaztak.
A földek minőségi osztályának megállapítása az állandó kataszter elkészítése, ill.
kiigazítása idején az ország egész területén elkészült. Tekintettel az azóta bekövetkezett
változásokra a földek újbóli osztályba sorozása a következő esetekben szükséges:
- a községek (városok) újbóli felmérése, térképfelújítása vagy a földnyilvántartási
adatrendezése alkalmával,
- a községek (városok) államigazgatási határának változása esetén, ha a változás
becslőjárás (osztályozási vidék) határát is érinti,
- becslőjárás (osztályozási vidék) határának változása esetén,
- a földek művelési ágának megváltozása esetén,
- új osztályba sorozási kérelem, ill. a földek minőségi osztálya ellen benyújtott
felszólalás és fellebbezés esetén.
Osztálybahelyezésnek nevezik azt az osztályba sorozásnál egyszerűbb műveletet,
amikor az egyes művelési ágak minőségi osztályát nem a mintaterek alapján, hanem a
kérdéses földrészlethez (alrészlethez) legközelebb fekvő, ugyanolyan művelési ágú
földrészlet (alrészlet) minőségi osztályához hasonlítva állapítják meg.

Forrás: agt.bme.hu

Megosztás Google könyvjelzőnek! Megosztás MySpace-en...

2010.12.02 10:38
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Bazita, telek
Zalaegerszeg, Bazita, telek - Zalaegerszeg Bazitán belterületi telek eladó. www.dashaus.hu
3.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg Bazitán belterületi, 2369 m2, jó tájolású, enyhén lejtős telek eladó nyugodt környéken, zöldövezetben. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház
Zalaegerszeg, Landorhegy, ikerház - Eladó Ikerház Zalaegerszeg Landorhegyen - www.dashaus.hu
11.999.999 Ft.
Panellakás helyett kertes Ingatlan? Zalaegerszeg Landorhegy téglaépítésű, Zártkerti Ikerház, gazdasági épület, egyik fele eladó Zala megye. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan - Eladó ingatlan Zalaegerszeg. www.dashaus.hu
88.999.999 Ft.
Zala megyében Zalaegerszeg, belváros kétszintes téglaépítésű épület (műhely, udvar és garázs), közművesített területen eladó. Jó lehet Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltatói, Irodai célra. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház - Eladó sorházi lakás. Zalaegerszegen. www.dashaus.hu
45.999.999 Ft.
Tágas, nagy méretű, kényelmes, többfunkciós ingatlant keres, ahol nem kell szűkölködni? www.dashaus.hu