IngatlanTV - Ingatlan keresése
IngatlanTV - IngatlanokIngatlanTV - VideókIngatlanTV - Ingatlan keresőkIngatlanTV - Hitelközpont
Hírek, információk
IngatlanTV - Ingatlanközvetítés a jövobol!
 
Ingatlan gyors keresés
Koronavírus és ingatlanpiac
Állás
Csok infó
Egyéb
Partner linkek
Jognyilatkozat
Adatvédelem


2010.12.01 12:14
Minden, amit tudni kell az ingatlanbűnözésről (I. rész) – A “lakásmaffia” kialakulása.
Minden, amit tudni kell az ingatlanbűnözésről(I. rész)– A “lakásmaffia” kialakulása. A bűnözés e fajtájáról kialakult torzkép miatt fontos tudni, hogy valójában mit is értünk ingatlanbűnözés alatt. Mindezt most Dr. Gratzer Gábortól tudhatjuk meg, aki 2001-2005 között a BRFK ingatlanbűnözés elleni...

Minden, amit tudni kell az ingatlanbűnözésről (I. rész) – A “lakásmaffia” kialakulása

A bűnözés e fajtájáról kialakult torzkép miatt fontos tudni, hogy valójában mit is értünk ingatlanbűnözés alatt. Mindezt most Dr. Gratzer Gábortól tudhatjuk meg, aki 2001-2005 között a BRFK ingatlanbűnözés elleni csoportját, 2002-től alosztályát (a Kaptár csoportot) vezette.

A lakásmaffia és az ingatlanmaffia szavak a köznyelvben alakultak ki, majd az írott és elektronikus sajtó átvette e fogalmakat, így széles körben elterjedtek. Napjainkra csaknem mindenki hallott már ezekről. Mindkét kifejezés ugyanazt a jelenséget, a kriminalisztika által ingatlanbűnözésnek nevezett bűncselekmény-típust takarja. E körbe azokat az elsősorban csalás, zsarolás, önbíráskodás esetleg kényszerítés bűncselekményeket soroljuk, melyeket abból a célból követnek el, hogy az ingatlan tulajdonjogát megszerezzék.

Persze az elkövető nem lakásproblémákkal küszködik, hanem annak pénzbeli ellenértékére kíván szert tenni. Tekintettel arra, hogy ugyanazon jelenség többféle azonos jelentésű elnevezéséről van szó, ezért a lakásmaffia, ingatlanmaffia és ingatlanbűnözés szavakat e bűncselekmények gyűjtő elnevezéseként használjuk.

Mi is az az ingatlanbűnözés?

Az 1990-es évek második felétől mintegy 10 éven keresztül sokat lehetett olvasni az újságokban a „lakásmaffiáról”, és sokat foglalkozott ezzel a jelenséggel a média is. Az emberek ezek alapján joggal gondolhatták, hogy létezik egy olyan bűnszervezet hazánkban, amellyel szemben senki nem lehet biztonságban, akinek ingatlantulajdona van. A bűnözéstől nem félni kell, hanem minden tőlünk telhetőt meg kell tenni azért, hogy ne válhassunk áldozattá.

A bűnözés e fajtájáról kialakult torzkép miatt fontos megismerni, hogy valójában mit is értünk ingatlanbűnözés alatt. Az első és legfontosabb annak a megállapítása, hogy az ingatlanmaffia, mint egységes bűnszervezet, nem létezik.

Az ingatlanbűnözést ugyanis, mint a legtöbb intellektuális vagyon elleni bűncselekménytípust a piaci racionalitás (azaz a legkisebb befektetéssel a lehető legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb haszon elérésére törekvés), illetve a jogi szabályozás hiányosságai, kiskapui hívták életre. Ilyen bűncselekménytípus volt például a tömeges gépjárműlopás, és hamis számlás forgalomba-helyezés az 1980-as évek végén, illetve az 1990-es évek elején. Ebben az esetben a piaci racionalitást az akkor még szűk gépjármű-hitel piac jelentette, míg a jog lehetővé tette, hogy néhány hamis okirat (külföldi számla, illetve forgalmi engedély) felhasználásával egy hazánkban eltulajdonított személygépkocsit újra forgalomba helyezzenek. Miután a gépjárműpiacon beköszöntött a konjunktúra, amely magával hozta az olcsó és gyors hitelek lehetőségét, és a jog is gépjárműtörzskönyv formájában reagált, a valódi gépkocsilopások száma csökkent. Persze a gépkocsitolvajok és orgazdák ezt követően sem indultak meg három műszakban munkát vállalni a gyárakba. Ehelyett az új piaci racionalitásokat és jogi kislapukat megkeresve más illegális megélhetési forrás után néztek.

Miért jelentek meg az ingatlanbűnözők?

És itt el is érkeztünk az ingatlanbűnözés kialakulásának egyik okához, mégpedig az „állástalan bűnözőkhöz”. Ekkor ugyanis két lehetőség adódott: az egyik a gépjármű-hitelezési csalások piaca, és a másik, amelyre a korábbi a gépkocsilopások világában leginkább orgazdaként tevékenykedő személyek tömegesen tértek át, az ingatlanbűnözés területe. A szabad kapacitással rendelkező bűnözők szakismeretükkel, kapcsolati tőkéjükkel az 1990-es évek végére rendelkezésre álltak. Az ingatlanbűnözés kialakulásához azonban szükség volt még a már említett piaci racionalitásra, valamint a jogi kiskapuk meglétére.

A piaci racionalitás két irányból is táplálkozott. Az egyik, hogy a rendszerváltozást követően a korábbi bérlők tömegesen szerezték meg önkormányzati tulajdonban lévő lakásaik tulajdonjogát ingyen, esetleg jelképes ellenszolgáltatás fejében. E bérlők jó része már ekkor is időskorú, és ezért bűnmegelőzési szempontból fokozottan veszélyeztetett ember volt. Ezeknek az idős embereknek a többsége még az 1990-es évek elejének hiperinflációját megelőzően ment nyugdíjba, ami azt jelentette, hogy havi nyugdíjuk elértéktelenedése miatt számukra a mindennapi megélhetés is gondot jelentett.

A másik oldalon ebben az időben a fiatalok és középkorúak részéről fokozott lakásigényt figyelhettünk meg, amelyet az ekkor erősen recessziós ingatlanpiac nem tudott kielégíteni. Ennek oka a hitel hiánya, a kétszámjegyű infláció, illetve az volt, hogy a csúszó leértékelés következtében az ingatlanvásárláshoz jelzáloghitelt csak nagyon kevesen tudtak szerezni. Ebben az időszakban a hitelhiány fokozottan sújtotta a kis- és középvállalkozókat is.

A piaci racionalitást tehát az ingatlanbűnözés esetében furcsa módon, egyik oldalról a többlet és a másik oldalról a hiány jellemezte. A hiány oldalán az ingatlan és a hitel mutatkozott. A többlet oldalon az „állástalan” bűnözők, illetve a kezükben lévő – akkori becslések alapján is igen jelentős -, bűncselekményekből származó szabad pénzeszközök jelentkeztek.

És eljött a pillanat

Ebben az időben sorra nyíltak a különböző befektetési, illetve hitelirodák, amelyek gyors kölcsönöket ígértek, és adtak is. Természetesen ezekben az irodákban a kölcsönt uzsorakamatra kínálták, a havi kamat 10-50 százalék is lehetett, lejárattól függően. Persze az uzsorás nem elégedett meg a „becsszóra visszaadom” ígérettel, és az ügyfeleket már a kölcsön átvételekor megfenyegették, majd ezután napi szinten zaklatták, és a legkisebb késés esetén komoly retorziókra – fenyegetés, súlyos bántalmazás – számíthattak. Nem kellett sok idő, hogy az uzsorás irodák felismerjék, hogy a nincsből a legsúlyosabb fenyegetések, illetve erőszak hatására sem lesz valami, ezért ingatlanfedezetet kezdtek követelni a hitelek biztosítékául. Az ingatlanbűnözés kialakulása hazánkban erre a pillanatra tehető.

A koncepció lényege az volt, hogy az irodák elkezdték összehozni a hiteligénylőt és az ingatlantulajdonnal rendelkező, általában megélhetési gondokkal küszködő idős személyeket. Általában a hiteligénylő és az ingatlantulajdonnal rendelkező idős személy nem is ismerték egymást. Az idős személyt rábeszélték, hogy egy kisebb összegért fedezetként adja az ingatlant. Közben afelől is megnyugtatták, hogy ő ezzel azért jár jól, mert a kölcsönt a hitelfelvevő vissza fogja fizetni, azaz a lakásának az ingatlanfedezetként történő felajánlása csak képletes, és még pénzt is kereshet vele.

A felek így színlelt, opciós (azaz meghatározott időre szóló visszavásárlási jogot tartalmazó) adásvételi szerződést kötöttek, amelyben a vevő az uzsorás vagy annak egy bűntársa volt, míg vételárként az uzsorakamattal növelt kölcsönt tüntették fel. Az ingatlantulajdonnal rendelkező idős személy általában a hitelösszeg 10 százalékát kapta a kölcsönfelvevőtől, és azt az ígéretet, hogy visszafizeti az általában 1-3 havi futamidőre felvett uzsorakölcsönt.

Arra azonban a tulajdonosok figyelmét rendszerint elfelejtették felhívni, hogy amennyiben a kölcsönt nem fizetik vissza, az adásvételi szerződés benyújtásra kerül a földhivatalba, így a lakása tulajdonjogát elveszíti. Persze később a „kölcsönelem” már kimaradt az ügyletből, és már a „kölcsönkérő” is az uzsorás bűntársa volt, aki persze nem fizetett, és így a lakás vagy családi ház fillérekért a bűnözők tulajdonába került, akik azt eladták, vagy újabb hasonló csalások során felhasználták. A jóhiszemű ingatlantulajdonnal rendelkező idős személyt pedig a lakásából kiköltöztették, és gyakran földönfutóvá vált.

Az úgynevezett ingatlanbűnözés tehát a fenti módon és okok miatt jött létre. 2000-től napjainkig  két formája alakult ki. Erről a két formáról az elkövetkező hetekben megjelenő cikkekben olvashatnak.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Megosztás Google könyvjelzőnek! Megosztás MySpace-en...

2010.12.01 12:14
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház - Eladó sorházi lakás. Zalaegerszegen. www.dashaus.hu
45.999.999 Ft.
Tágas, nagy méretű, kényelmes, többfunkciós ingatlant keres, ahol nem kell szűkölködni? www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Bazita, telek
Zalaegerszeg, Bazita, telek - Zalaegerszeg Bazitán belterületi telek eladó. www.dashaus.hu
3.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg Bazitán belterületi, 2369 m2, jó tájolású, enyhén lejtős telek eladó nyugodt környéken, zöldövezetben. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház
Zalaegerszeg, Pózva, családi ház - Zalaegerszeg Külvárosában családi ház eladó. www.dashaus.hu
44.999.999 Ft.
Nem szeretnél szűkölködni egy kis házikóban? Akkor íme itt a családi házad! Eladó családi ház Zalaegerszegen, Zala megyében, kettő garázzsal, melléképületekkel, aknás garázzsal. www.dashaus.hu