IngatlanTV - Ingatlan keresése
IngatlanTV - IngatlanokIngatlanTV - VideókIngatlanTV - Ingatlan keresőkIngatlanTV - Hitelközpont
Hírek, információk
IngatlanTV - Ingatlanközvetítés a jövobol!
 
Ingatlan gyors keresés
Koronavírus és ingatlanpiac
Állás
Csok infó
Egyéb
Partner linkek
Jognyilatkozat
Adatvédelem


2011.05.12 00:25
Itt a terv: ez jönne a szocpol helyett
Itt a terv: ez jönne a szocpol helyett. Elkészült az Otthonteremtési Tanácsadó Testület szakmai vitairata a kormány részére. A Gergely Károly Fundamenta-vezér vezette testület által kidolgozott dokumentumban a szélesebb értelemben vett hazai lakásszakma képviselői fogalmaznak meg javaslatokat...

Itt a terv: ez jönne a szocpol helyett

Elkészült az Otthonteremtési Tanácsadó Testület szakmai vitairata a kormány részére. A Gergely Károly Fundamenta-vezér vezette testület által kidolgozott dokumentumban a szélesebb értelemben vett hazai lakásszakma képviselői fogalmaznak meg javaslatokat a hitelpiac konszolidációjáról, a lakáspiac élénkítéséről, a környezettudatos építkezés fontosságáról és támogatásáról, a bérlakás-piac fejlesztéséről, a fiatal családok lakás és lakhatási támogatásáról, és egyéb lakáspolitikai kérdésekről. A dokumentum szerint a korábbi szocpolt egy szigorú tőketámogatási rendszer váltaná, valamint a bérlakás piacon befektetési alapokat hozhatnának létre. A vitairat lakáshitelezésre vonatkozó részei ugyanakkor a piac fellendítésének egyértelmű szándékáról tanúskodnak, ugyanis három élénkítő jellegű lépést tartalmaznak:

Fiatal családok lakás és lakhatási támogatásai

A fiatal családok tekintetében a testület kiemelt célnak tartja az energia-hatékony, minőségi, és legális építések elősegítését, valamint a korábbi szocpol felváltást egy egységes tőketámogatási programmal, jelenlegi nevén a KÉK-kel. A tervek szerint bizonyos mértékű elő-takarékosságot; meghatározott évek óta fennálló bejelentett jövedelmet a támogatások feltételéül lehetne szabni, a támogatást pedig csak magyar állampolgárok, önkormányzatok, bérlakás építő nonprofit cégek kaphatnák.

A KÉK program egy pontozási rendszerként működne, melyben a támogatást, a minőségre, energia hatékonyságra, gyermekszámra, fenntarthatósági követelményekre tekintettel lehet megkapni. A túlköltést az éves támogatási keretszámok akadályoznák meg. A támogatás feltétele lenne a költségek számlával való igazolása. A tervezet szerint a 130 nm-nél nagyobb lakások nem kaphatnának építési támogatást. A támogatás feltételeit a ház tervezője igazolná, anyagi felelősség vállalása mellett. A Kamarák információs központot működtetnének a tervezők részére.

Lakásonkénti támogatás
Építéseknél a tervezett általános lakásnagyság 100 nm, a maximális támogatási összeg egy 100 nm-es lakásnál: 100 nm X 14 pont X 2.500,- Ft = 3.500.000,- Ft. Vélelmezett átlagos támogatás 3.000.000,- Ft/lakás.

Vélelmezett átlagos támogatás (3 M Ft/lakás) a vélelmezett átlagos kivitelezési költség (20 M Ft/lakás) után befizetett költségvetési bevételekben (20 M Ft X 0,4 = 8 M Ft) többszörösen megtérül.


A javaslat szerint az építések forrását a központi költségvetési források adhatják. A program készítői az javasolják, hogy 2012-ben 3,5 ezer lakásépítés kapjon tőketámogatást. 3,5 ezer lakás támogatott építése hozzávetőleg 10,5 milliárd Ft költségvetési forrást igényel. Túljelentkezés esetén a kiválasztás gyermekszám, jövedelem, vagyoni szempontok alapján történne. A támogatott lakásépítések maximális számát a következő években fokozatosan javasolják növelni, maximum évi 20 ezres szintig.

Minta bérlakásokat építene az állam

A Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtési stratégiája - hasonlóan a minisztérium eddigi lakáspolitikai írásaihoz - kitér a bérlakás-fejlesztések szükségességére. A szakmai vitairat a korábbi nyilatkozatokkal összhangban kiemeli, hogy a következő években évi 5-10 ezer bérlakás építése lenne kívánatos Magyarországon. Ezt részben a hazai bérlakás rendszer hiányával, részben a hazai lakásépítési ágazatban bekövetkezett negatív konjunktúra ciklus részleges korrigálásának szükségességével indokolja a dokumentum. Követendőnek tartott példának ismét Ausztriát hozza fel a szakmai írás, a szerzők hangsúlyozzák, hogy nyugati szomszédunknál tartósan évi 10 ezer feletti számban épülnek bérlakások.

A javasolt bérlakás építési modellek központi eleme, hogy "a keresetekhez mérten megfizethető bérleti díjjal," bruttó 1000 Ft/ nm/hó történtek a kalkulációk. További alapelv a vitairat szerint, hogy az állam a nyújtott támogatásért cserébe meghatározza többek között a maximált bérleti díjat, a bérlő kiválasztás szempontjait, a valós bérlői igénynek az építést megelőző bizonyítását, a kivitelezési költség maximumát, a minőségi, építészeti követelményeket, valamint a bérlői kaució mértékét.

Az Otthonteremtési stratégia négy finanszírozási alternatívát sorol fel a bérlakás-építések elindítására: állami tőketámogatást egy minta (pilot) projekthez, társasági adó kedvezményben realizálódó támogatást a beruházóknak, bérlakás befektetési alapok létrehozását, valamint uniós források bevonását.

Minta projekt elindítása állami tőketámogatással

E szerint az alternatíva szerint a bérlakás építési rendszer bevezetésének megalapozására minta projekt indulna 500-1000 lakás felépítésével. Alapvető cél a bérlakás építési rendszer szervezeti-jogi, finanszírozási, építészeti, üzemeltetési, szociális szempontú megalapozása lenne. A minta projektek helyszíne munkahely létesítéssel, városfejlesztéssel lenne összekötve. A Wekerle Bérlakás Programra keresztelt projektben a bérlakás kezelő cégek nem önkormányzati tulajdonban lennének, hanem országos rendszerben működnének. A finanszírozási forrás az MFB bérlakás hitelkerete lehetne és a vitairat szerint felvetődött az is, hogy az MFB saját cége legyen az épülő bérlakások tulajdonosa.

Társasági adó kedvezmény a beruházóknak

A második szcenárió szerint a nagyobb volumenű bérlakásépítésekhez befektetői pénzeket vonnának be. A konstrukció lényege az lenne, hogy a befektető társasági adó kedvezményért cserében hajlandó meghatározott ideig az általa épített bérlakásokat az állam által meghatározott és felügyelt rendszerben (bérleti díj, minőségi követelmények, stb.) működtetni. A meghatározott idő lejárta után a lakások felszabadulnak a kötöttségek alól, így értelemszerűen a befektető érdekelt a minél nagyobb lakás maradványérték (minőség) elérésében, vagyis végeredményben a bérházak műszaki minőségének folyamatos fenntartásában.

A konstrukció szerint a bérlakásokat a befektető tulajdonában lévő Bérlakás Építő, Kezelő Nonprofit Zrt/Kft. építtetné, kezelné, tulajdonolná. A befektetőnek Magyarországon kell nyereséget elérnie, a TAO kedvezményt ebből írhatja le. Emellett a vitairat szerint felmerült egy olyan konstrukció is, hogy a Magyarországon fejlesztési adókedvezmény fejében befektető cégek az adókedvezményt kötelezően Magyarországon használnák fel. A felhasználás egyik területe lehetne a bérlakásépítésbe való befektetés. A jellemzően ipart telepítő cégek kaphatnának bérlő kijelölési jogot, amelyet a számvitelei rendszerükben vagyoni értékű jogként tarthatnának nyilván.

Befektetési alapok létrehozása

A dokumentum felveti bérlakás profilú befektetési alapok létrehozását is. Az elképzelés szerint az alap elsődlegesen az önkormányzatok által meghatározott igények kielégítése céljából lakásokat építene, melyek a befektetési alap tulajdonába kerülnének. A koncepció egyik előnye, hogy a fejlesztés költségei az önkormányzatot nem terhelnék. A vitairat szerzői szerint egy ilyen befektetési alap létrehozása hosszú távon vonzó formája lehet a bérlakás-szektorba történő tőkebevonásnak.

Az alapot az állam, illetve annak intézménye (pl. MFB) hozza létre, az alaphoz egyéb intézményi és magánbefektetők is csatlakozhatnak befektetési jegyek vásárlásával, lehetőség van a bérlakás szektor fejlesztése szempontjából jelentős forrással rendelkező nyugdíjpénztárak és biztosítók, mint a bérlakás kérdés klasszikus intézményi befektetőinek nagyobb mértékű bevonására, illetve a jegyek tőzsdei bevezetése. A befektetési alapot az állam, illetve annak intézménye (pl. MFB) hozná létre, az alaphoz pedig egyéb intézményi és magánbefektetők is csatlakozhatnak befektetési jegyek vásárlásával. Emellett a vitairat szerint lehetőség lenne a bérlakás szektor fejlesztése szempontjából jelentős forrással rendelkező nyugdíjpénztárak és biztosítók, mint a bérlakás kérdés klasszikus intézményi befektetőinek nagyobb mértékű bevonására, illetve a jegyek tőzsdei bevezetésére.

A "Bérlakás Befektetési Alap" (BBA) által épített lakások lehetnének saját vagy közös fejlesztések (pl. önkormányzati telken épített épületek). Az önkormányzatok akár saját forrásaik befektetési jegy vásárlásával történő átadásával, akár a tulajdonukban, kezelésükben álló bérlakásépítésre alkalmas ingatlanok apportálásával kapcsolódhatnának a programhoz.
A BBA átvehet és fejleszthet állami ingatlant, önkormányzati ingatlant, más intézmények, vagyonkezelők ingatlanjait (MÁV, ÁPV Rt., KVI, honvédségi és egészségügyi ingatlanokat stb.).

Uniós források bevonása

A szakmai stratégia kiemeli, hogy komoly volumenű bérlakás-építéseket lehetne uniós pénzből finanszírozni, azonban az uniós források lakhatási célokra történő felhasználása csak nagyon korlátozott körben lehetséges. A dokumentum szerint készen áll egy részletes lobbi és ütemterv, amelyet a magyar uniós elnökség keretében meg lehetne valósítani, elérve a vonatkozó uniós szabályzás módosítását.

Az otthonteremtési vitairat szerint hozzávetőleg 50%-os uniós tőketámogatás (valamint 50%-os hitel, 3,5%-os kamatszint, 20 éves futamidő, bruttó 1000 ft/nm/hó bérleti díj) mellett a rendszer további érdemi állami támogatás nélkül tudna működni. Ebben a modellben évi 40 milliárd forintos tőketámogatás hozzávetőleg 5 000 lakás felépítését tenné lehetővé (16 millió ft/lakás költségszinttel kalkulálva). A felépült bérlakások a hitel törlesztése után is közösségi tulajdonban maradnának. Telek apport esetén az önkormányzatok tulajdonosai lehetnének a bérlakás építő, kezelő cégeknek. Az önkormányzatok (legalább részben) bérlő kijelölési jogot kapnának.

Forrás: penzcentrum.hu

Megosztás Google könyvjelzőnek! Megosztás MySpace-en...

2011.05.12 00:25
Rendezés: Véletlenszerü (random)
 
Rendezés: Legújabb
 
Rendezés: Legolcsóbb
 
Rendezés: Legnagyobb alapterület
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan
Zalaegerszeg, Belváros, kereskedelmi, üzleti, iroda ingatlan - Eladó ingatlan Zalaegerszeg. www.dashaus.hu
88.999.999 Ft.
Zala megyében Zalaegerszeg, belváros kétszintes téglaépítésű épület (műhely, udvar és garázs), közművesített területen eladó. Jó lehet Ipari, Kereskedelmi, Szolgáltatói, Irodai célra. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert
Zalaegerszeg, TV torony környéke, zártkert - Eladó zártkerti téglaépület telekkel Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
10.999.999 Ft.
Állandó lakhatásra alkalmas téglaépítésű, tágas épület telekkel eladó Zalaegerszegen, Zala megyében - www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszeg Belváros. www.dashaus.hu  Zala megye
34.999.999 Ft.
Zala megye, Zalaegerszeg belvárosban a magasföldszinti eladó tégla lakás, akár orvosi rendelőnek, vagy otthonnak, irodának - vállalkozásnak, vagy egyszerre mindkettőnek is jó lehet. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros, lakás
Zalaegerszeg, Belváros, lakás - Eladó lakás Zalaegerszegen belvárosban. www.dashaus.hu
24.999.999 Ft.
Zala megyében, Zalaegerszeg belvárosában, NAPPALI+2 HÁLÓSZOBÁS, TÁGAS, EGYEDI FŰTÉSES, JÓ beosztású, világos, napfényes, ERKÉLYES, felújítandó társasházi lakás eladó SZIGETELT HÁZBAN. www.dashaus.hu
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház
Zalaegerszeg, Belváros pereme, sorház - Eladó sorházi lakás. Zalaegerszegen. www.dashaus.hu
45.999.999 Ft.
Tágas, nagy méretű, kényelmes, többfunkciós ingatlant keres, ahol nem kell szűkölködni? www.dashaus.hu