“Hévízre az jön, akinek van pénze” – de érdemes bevásárolni az ingatlanpiacán is?

"A városnak és a városba érdemes befektetni" - jelezte Hévíz polgármestere. Az idegenforgalmi adatok alapján Hévíz a vendégéjszakák számát tekintve közvetlenül Budapest mögött áll, ami elég szép eredmény egy pár ezer fős településtől. Ráadásul a válság ellenére fejlődni tudott tavaly is. De vajon az ingatlanpiacára is érdemes-e befektetni? Miként alakulnak itt a számok?

Miközben összességében a Nyugat-Dunántúlon némi mérséklődés (1,3%) következett be a vendégéjszakák számában, addig Hévíz esetében a tavalyi év megint növekedést hozott: a város adatai alapján 1 millió 50 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk a turisták 2011-ben, míg egy évvel korábban még csak 999 ezret. A számokat az idegenforgalmi adóból a város maga számítja vissza, de Horváth Orsolya, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője lapunknak nyilatkozva eloszlatta szkepticizmusunkat, s hangsúlyozta, hogy a számokat a KSH adatai is alátámasztják.

Budapest után a legtöbb turista Hévízre jön

A válság ellenére tehát növekedés mutatkozik. Ráadásul ezzel a számmal Hévíz a leglátogatottabb vidéki városnak számít, ami azért figyelemre méltó, tekintve, hogy mindössze egy 4335 fős (2011. jan. 1.) településről van szó. Egyből Budapest mögött áll tehát a vendégéjszakák számát tekintve, ami azért impozáns teljesítmény.

Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) szerint ez az eredmény – tehát a tavalyi növekedés az egyébként nehéz gazdasági viszonyok között – a szakmai összefogásnak, és az összehangolt marketingmunkának köszönhető. Pedig a helyzetet az is nehezítette, hogy az Üdülési Csekk használata visszaesett, a SZÉP kártya viszont még nem jelent meg a piacon. A továbbiakban abban reménykednek, hogy az elindított turizmusfejlesztési stratégia hozza majd középtávon az eredményeket.

Csillogó szállodák, éttermek, oroszok

Az elmúlt években a fejlődés abban is megmutatkozott, hogy gomba módra szaporodtak az új építésű ingatlanok, szállodák, panziók, vendéglátóhelyek. Ez persze nem mindenkinek nyerte el a tetszését, sokan visszasírják Hévíz régi, kisvárosias arculatát – hívta fel a figyelmet Sipos András állandó szakértőnk, a zalaegerszegi Das Haus tulajdonosa. Hévíz egy kisvárosias, majdhogynem falusias településből 10-15 év alatt vált a csillogó szállodák, éttermek városává. Ide az jön, akinek van pénze – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

“Hévízre az jön, akinek van pénze” – de érdemes bevásárolni az ingatlanpiacán is?

"A városnak és a városba érdemes befektetni" - jelezte Hévíz polgármestere. Az idegenforgalmi adatok alapján Hévíz a vendégéjszakák számát tekintve közvetlenül Budapest mögött áll, ami elég szép eredmény egy pár ezer fős településtől. Ráadásul a válság ellenére fejlődni tudott tavaly is. De vajon az ingatlanpiacára is érdemes-e befektetni? Miként alakulnak itt a számok?

Miközben összességében a Nyugat-Dunántúlon némi mérséklődés (1,3%) következett be a vendégéjszakák számában, addig Hévíz esetében a tavalyi év megint növekedést hozott: a város adatai alapján 1 millió 50 ezer vendégéjszakát töltöttek nálunk a turisták 2011-ben, míg egy évvel korábban még csak 999 ezret. A számokat az idegenforgalmi adóból a város maga számítja vissza, de Horváth Orsolya, a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője lapunknak nyilatkozva eloszlatta szkepticizmusunkat, s hangsúlyozta, hogy a számokat a KSH adatai is alátámasztják.

Budapest után a legtöbb turista Hévízre jön

A válság ellenére tehát növekedés mutatkozik. Ráadásul ezzel a számmal Hévíz a leglátogatottabb vidéki városnak számít, ami azért figyelemre méltó, tekintve, hogy mindössze egy 4335 fős (2011. jan. 1.) településről van szó. Egyből Budapest mögött áll tehát a vendégéjszakák számát tekintve, ami azért impozáns teljesítmény.

Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) szerint ez az eredmény – tehát a tavalyi növekedés az egyébként nehéz gazdasági viszonyok között – a szakmai összefogásnak, és az összehangolt marketingmunkának köszönhető. Pedig a helyzetet az is nehezítette, hogy az Üdülési Csekk használata visszaesett, a SZÉP kártya viszont még nem jelent meg a piacon. A továbbiakban abban reménykednek, hogy az elindított turizmusfejlesztési stratégia hozza majd középtávon az eredményeket.

Csillogó szállodák, éttermek, oroszok

Az elmúlt években a fejlődés abban is megmutatkozott, hogy gomba módra szaporodtak az új építésű ingatlanok, szállodák, panziók, vendéglátóhelyek. Ez persze nem mindenkinek nyerte el a tetszését, sokan visszasírják Hévíz régi, kisvárosias arculatát – hívta fel a figyelmet Sipos András állandó szakértőnk, a zalaegerszegi Das Haus tulajdonosa. Hévíz egy kisvárosias, majdhogynem falusias településből 10-15 év alatt vált a csillogó szállodák, éttermek városává. Ide az jön, akinek van pénze – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

Sipos András szerint azonban nem kell túlhangsúlyozni az oroszok jelenlétét. Igaz ugyan, hogy valóban jelen vannak Hévízen, de azért a német, osztrák, s más nyugat-európai turisták száma messze meghaladja az oroszokét. Nem véletlen, hogy a sármelléki FlyBalaton reptérre – melynek megmentéséért a város vezetése is küzdött – is főként német városokból érkeznek gépek, s csak egy járat Moszkvából.

Mindenesetre a helyi ingatlanirodák közül többen már kihasználják az oroszokban rejlő lehetőséget: orosz nyelven is hirdetik ingatlanajánlataikat, sőt orosz tolmácsokat is foglalkoztatnak. Sipos András szerint az orosz vevők általában a nagy értékű, újszerű, igényes ingatlanokat keresik 30-50 millió forint körüli áron. Megfigyelhető, hogy ha egy orosz család ingatlant vásárol, egy idő múlva utána jönnek a család más tagjai és közeli barátaik is, hasonlóan, mint korábban a nyugat-európai vásárlók esetében.

Nem megy már a zimmer frei

A KSH adataiból az is kiderül, hogy az összes vendégéjszaka több mint négyötöde a szállodákban realizálódott. Ezekben nőtt a forgalom, míg az egyéb szálláshelyek mindegyikében visszaesést tapasztaltak. Sipos András elmondta, hogy érzékelhetően egyre inkább a szállodákat, jól felszerelt panziókat részesítik előnyben a turisták, s nem a kiadó házakat, szobákat, hiszen mint fogalmazott: Hévízre az jön, akinek van pénze. A szállodákban pedig a pénzükért megkapják a megfelelő szolgáltatásokat és minőséget, s ezzel a magánházak nem nagyon tudnak már versenyezni, így ezek visszaszorulóban vannak. Persze azok, akik csak egy hónapot töltenek egy évben a városban, megpróbálják kiadni ingatlanukat a többi időre.

Ennél azonban jobb befektetés meglévő vendégkörrel rendelkező panziót vásárolni, főként olyanoknak, akiknek vannak kapcsolataik. A tapasztalatok szerint ezek a kisebb panziók a visszatérő vendégekből nagyszerűen megélnek, azt lehet mondani, hogy szinte folyamatosan tele vannak – jegyezte meg az ingatlanközvetítő.

Idős nyaralótulajdonosok

Habár az ingatlanpiaci forgalom Hévízen is mérséklődött az elmúlt években a gazdasági válságnak köszönhetően, azért itt most is vannak vásárlók, s természetesen a gyógyvíz miatt jönnek ide. Ezért az ingatlanok annál keresettebbek és drágábbak, minél közelebb vannak a tóhoz. Megfigyelhető, hogy idősebbek vásárolnak itt lakást, nyaralót maguknak, akiknek van idejük arra, hogy több időt is a városban töltsenek, s közben gyógykezeltessék magukat.

Míg a tótól távolabb lévő ingatlanokat nehezebb eladni, addig a közelében lévő 1-2 szobás lakások viszonylag gyorsan értékesíthetők. A használt lakások ára 10-15 millió forint körül alakul állapottól, elhelyezkedéstől függően, vagyis 160-200 ezer forintos négyzetméterárral kalkulálhatunk. Az újszerű és új építésű lakások ára 200-400 ezer forint/nm között mozog. Családi házat 160-200 ezer forint körüli négyzetméterárért vehetünk, ugyanakkor a többszintes, nagyméretű, korszerűtlen, 15-20 éve épült házakra, valamint az irreálisan magas áron kínált luxusingatlanokra csekély a kereslet.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Megosztás