Egy kettészelt város: Zalaegerszeg. 2009. június 15.

A hatvanas években inkább az olajra, semmint az átgondolt városfejlesztésre koncentráltak, emiatt most jó néhány milliárdot kell költeni. A zalaegerszegiek nem szívesen fizetnek 6 milliónál többet egy lakásért, az oroszokat meg már rég csak a Balaton érdekli.

Zalai szegregáció

Az Ausztriától, Szlovéniától és Horvátországtól egyaránt kb. 50 km-re fekvő Zalaegerszeg főleg a környező gyógyforrásokról, mintsem belvárosáról híres. Az olajbányász város fél évszázaddal ezelőtti fejlesztése ugyanis nem kellő tudatossággal zajlott, a Balatoni utat például éppen a város közepén, a templomkerten és a főtéren látták jónak átvezetni a hatóságok, kétfelé vágva ezzel a történelmi belvárost. Ennek hatására a lakosság is szegregálódott; az úttól délre lakók egy folyamatosan fejlődő városrészben élnek, közel az igazgatási, kulturális és gazdasági intézményekhez, míg az úttól északra többnyire foghíjas tömbök és múlt századi, elavult, földszintes épületek várnak a lakókra, akik javarészt az alacsonyabb státusú népesség köréből kerülnek ki.

4 milliárd a belvárosra

A 4 milliárd forintba kerülő nagy belvárosi rekonstrukciós program idén kezdődik, és 2013-ra már új képet mutathat Zalaegerszeg központja. A projekt első üteméhez az önkormányzat csaknem 900 millió forintot nyert uniós pályázaton. A tervek szerint a Balatoni úttól délre fekvő Dísz tér mellett a híres Csipkeház-komplexum is megújul; utóbbiban 2010-re mintegy 202 millió forintból bevásárló- és sétálóudvart alakítanak ki. A Kossuth Lajos utca munkálatai már októberben elkezdődhetnek, és nagyjából 67 millió forintot emésztenek fel. A két városrész határán álló, főtérként funkcionáló Kazinczy téren pedig a Balatoni út forgalmának csillapításával és átépítéssel állítanák vissza a történelmi belváros egységes szerkezetét.

Szükséglakások helyett Roma Kreatív Központ

Az északi városrész rendezésének egyik legfontosabb lépése a 2010 márciusában kezdődő Piac téri felújítás; ha a régészeti feltárások nem húzódnak el, a felszín jövő őszre készül el 182 millió forintból, az alatta kialakítandó 80 beállós mélygarázs pedig 270 millióba kerül majd. A környező utcákra egyébként további kb. 800 millió forintot kell költeni; az önkormányzat nemcsak felújításokat, hanem teljes tömbök szanálását is tervezi. Bár az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően már számos ház megújult, még mindig maradt kb. 100, minden komfortot nélkülöző önkormányzati szükséglakás, melyeket a városvezetés 5 éven belül fel szeretne számolni. A városrész egyik erre megfelelő régi épületében pedig 2013-ig egy, a romák kulturális és etnikai történetét bemutató múzeumot, ún. Roma Kreatív Központot is nyitnának.

Javulhat a közbiztonság, jöhetnek a turisták

Három nagy zalaegerszegi projekten is dolgozik a K+K Bau-Profil Zrt. A sármelléki reptértől mintegy 30 km-re elhelyezkedő, 10 milliárd forintból megvalósuló Zala Park első ütemét augusztusban adják át; a kiskereskedelmi park 14 ezer négyzetméternyi üzletéhez a második ütemben további 10 ezer négyzetmétert építenek, mint kivitelezők. A cég emellett építési engedélyre vár, hogy hozzákezdhessen az Arany Bárány melletti szolgáltató- és irodaház fejlesztéséhez. Kecskés Richárd vezérigazgató lapunknak elmondta, hogy a kivitelezés várhatóan 2009 végén indul, és 2011-ig tart. Ekkor startolhat harmadik nagy projektjük az északi városrész Vérmalom nevű részén. A komfort nélküli, leromlott állapotban lévő szükséglakások felszámolása után az egyhektáros ingatlanon turisztikai célú beruházás valósul meg. Az ötvenhektáros parkerdővel körbevett ingatlanért mindössze 25 millió forintot fizetett a cég a városnak, de rájuk hárul a környezetvédelmi feladatok megoldása, a hiányzó közműcsatlakozások, utak kiépítése, valamint otthont kell biztosítani a két, érvényes lakásbérleti szerződéssel rendelkező, kilakoltatandó családnak, és saját költségén kell kiköltöztetni a maradék 7-8, jogcím nélkül ott élő családot. A turisztikai központban a tervek szerint egy 600 fős étterem és egy 40 szobát tartalmazó apartmanház is helyet kapna. A város reményei szerint a javuló közbiztonság az arra kiépített bicikliút forgalmát is megnöveli.

Infocentrum és inkubátorház is épül

A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara zalaegerszegi intézetében infocentrum épül, melyben egy tanszéki könyvtár, konferenciaterem, tanulmányi- és kutatószobák, valamint tantermek kapnak helyet. A több mint 1,5 ezer négyzetméter alapterületű épület fűtéséhez geotermikus energiát hasznosítanak. A létesítményt várhatóan 2010 szeptemberében adják át. A 622 millió forintos beruházást az EU mintegy 600 millió forinttal, a megyei és a zalaegerszegi önkormányzat pedig 10-10 millió forinttal támogatja. Az önkormányzat az északi ipari parkban épülő inkubátorház felépítését is segíti; a félmilliárd forintból megvalósuló fejlesztéshez 100 millió forintot a város vállalt magára, a többit pályázati forrásból fedezik. Az inkubátorház elsősorban a helyi vállalkozásokat várja majd. Az ipari parkban decemberig közművesítenek is; a napokban kezdődő újabb beruházást 247 millió forintért vállalta el a Zalai Közműépítő Konzorcium, melyből 82 milliót pályázati pénzekből fedez az önkormányzat.

Szegre akaszthatják a korit a zalaegerszegiek

A sikeresen lezárult zalaegerszegi fejlesztések közé tartozik a megújult vasútállomás, a buszforduló és a parkolók, a Kertváros városrészben pedig június 5-én átadták a Tollas Pihenőparkot, ahol a tollaslabda pályák mellett kocogópályát, kutyafuttatót, valamint kártyázásra és sütögetésre alkalmas helyet is kialakítottak a helyi vállalkozások által felajánlott adományokból, illetve 2,5 millió forint önkormányzati pénzből. A jégcsarnok sorsa viszont továbbra is bizonytalan. A 600 millió forintos költséggel felépített csarnokot építtetője és tulajdonosa, a Zalaegerszegi Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kft. banki támogatással sem tudta nyereségessé tenni. A felszámolást tavaly novemberben rendelte el a bíróság a több mint 390 millió forintnyi adósság miatt. Az épületet január közepéig a felszámoló cég működtette, majd 150 millió forintért eladta a felépítést hitelező MKB Banknak. A nyárra bezárt Jégcsarnok augusztusban nyitna megint, de az újbóli beindítás kétséges, hiszen üzemeltetése havonta kb. 4 millió forintba kerül.

A középmezőny hiába kínál, a külföldi hiába keres

Miközben a városban nagyívű fejlesztések valósulhatnak meg, az ingatlanpiac mélyrepülésbe került. Míg tavaly ilyenkor akár egy hónap alatt el lehetett adni a kertvárosi, jó állapotban levő lakásokat, addig mára nemcsak a hetvenes években épült kockaházakat nehéz értékesíteni. Sipos András, a Das Haus Ingatlanstúdió ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy vagy a nagyon újszerű, 1. és 2. emeleti, cirkós, 2 szobás lakásokra van némi kereslet, melyek 11-12 millió forint körül értékesíthetők, vagy a kb. feleannyiba kerülő, 6-7 milliós ingatlanokra, melyek teljes felújításra szorulnak. Az előbbiek 200-220 ezer, az utóbbiak kb. 120 ezer forintos négyzetméteráron érhetők el. A középmezőny iránt azonban senki nem érdeklődik; a régi belvárosi lakásokat, vagy a 180-200 ezer forintos négyzetméteráron kínált családi házakat akár 1-1,5 évig is hirdetni kell. A most átadásra kerülő új építésű lakásokat 250 ezer forintos négyzetméterárra is le lehet alkudni, a régi paneleknél pedig ennek épp fele az alsó értékhatár, de a jobb fekvésű, felújított lakótelepi otthonokért akár 150-170 ezer forintot is elkérnek négyzetméterenként. Zsuppán István, az Immo-zeg Kft. ügyvezetője lapunknak arról számolt be, hogy a drága hitelek miatt az építési telkek iránt jelentősen csökkent a kereslet, a korábban befektetési céllal vásárló külföldieknek pedig se híre, se hamva; a spanyolok és németek már rég kivonultak, az oroszok pedig inkább a Balatonon találnak ízlésüknek megfelelő ingatlanokat.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Megosztás