Amit a csúszó-, kúszó- és alagútzsalus épületekről tudni kell! Miben különböznek a paneltól?

Többségében az 1970-es és 80-as években épültek különböző funkciójú épületek csúszó-, kúszózsalus és alagútzsalus építéstechnológiával. Főleg azokon a területeken, ahol a paneles építés valamilyen ok miatt nem volt megvalósítható.

Az öntött beton falas építkezést ott alkalmazták, ahol a szállítási, felvonulási nehézségek miatt nem lehetett paneles építéstechnológiát alkalmazni. Ilyen tipikus területek a dombvidékek, keskeny utakon, nehezen megközelíthető területek, sűrűn beépített településrészek. Ezeken a területeken gondot jelentett a nagyméretű panelek szállítása, valamint a daruzás, a panelek mozgatása.

A másik előnye ennek az építéstechnológiának, hogy a paneles építéshez képest szabadabb alaprajzi kialakítást engedett. Különösen középületeknél a nagyobb méretek, tágabb terek igénye gyakran ellehetetlenítette a panel technológiás építést. Ugyanakkor bizonyos méretek felett gazdaságosabb is volt a paneles építésnél.

A technológia hátránya, hogy pontos szervezést, folyamatos anyagszállítást (beton) igényelt. Gyakori, hogy egy-egy ilyen építési terület közelében betonüzemet helyeztek el.

A három különböző öntött falas építéstechnológia

A csúszózsalus technológia estén a zsaluzat folyamatosan mozog (10-15 percenkén emelnek néhány centit) és így, folyamatos üzemben készülnek el a monolit vasbeton tartószerkezetek.

A kúszózsalus építéstechnológia esetén egy-egy teljes szint tartófalai és födémjei készülnek el, külön-külön ütemben betonozva. Egy-egy szint elkészülte után a zsaluzat egy emelettel feljebb kúszik.

Az alagútzsalus technológia a kúszózsalus egy változata, ahol a falak és födémek egy szinten egy ütemben készülnek, majd a zsaluzat egy szinttel feljebb kerül. Jellemző a harántfalas szerkezeti kialakítás. Lakóépületek esetén elsősorban ezzel a technológiával találkozhatunk.

Az öntött falas építéstechnológiával nagyon stabil, földrengésálló dobozszerkezetek jönnek létre. Mivel a tartószerkezet gyakran az épületen belül van, a homlokzat kialakítása szabadon variálható. Az öntött falas építéstechnológiát manapság szinte csak magasházak, tornyok, hidak és egyéb különleges építmények építésekor láthatunk. Az általános magasépítésből szinte teljesen kiszorította a lassan egyeduralkodóvá váló monolit vasbeton pillérvázas szerkezeti rendszer. Ennek egyik oka, hogy az öntött falas technológia esetén jóval több helyszíni monolit vasbeton munka szükséges. Másik a flexibilitás hiánya – utólagosan az épületek alaprajza csak szűk keretek között változtatható.

Öntött beton falas lakóépületek

Mivel elsősorban alagútzsalus épületekkel találkozhatunk a lakóépületek között, főleg erre a típusra koncentrálunk. Az alagútzsalus épület szerkezet készen – ahogy a neve is elárulja – úgy néz ki, mintha szögletes alagutak lennének egymás mellé és egymás fölé építve. Gyakori a középfolyosós, vagy oldalfolyosós elrendezés. Egy-egy lakás egy, kettő, vagy három ilyen „alagutat” foglal el mérettől függően. Emiatt egy-egy épületben alig néhány lakástípus található.

Az építkezések párhuzamosan folytak a paneles építéssel, ezért a belső kialakítás, a szakipari, gépészeti rendszerek általában azonosak a panelházakban alkalmazottakkal. Mivel ezek az épületek nem telepszerűen, hanem gyakran önállóan épültek, gyakori a ház központi fűtés a távfűtés helyett.

Az alagutak nyílásainak lezárására alkalmazhattak hagyományos falazott szerkezetet, paneleket, vagy az újdonságként megjelenő úgynevezett szakipari falat: a homlokzati falakat -és gyakran a válaszfalakat is – az alagút méretére készítették általában asztalos üzemben, a nyílászárókkal együtt. A homlokzati falon a nagyméretű nyílászárókat fakeretben rögzítették, a tömör részeket hőszigeteléssel kitöltötték, majd fával vagy betonyp lappal burkolták. A szerkezetet egyben emelték be. A válaszfalak hasonlóan készültek, itt általában csak ajtók jelennek meg, a többi felület tömör, fa vagy betonyp burkolatos.

Ezek a szakipari falak mára jócskán tönkrementek, ráadásul komoly tűzvédelmi, hőszigetelési problémákat is felvetnek. Az épületek emiatt csak teljeskörű homlokzat és válaszfal cserével újíthatók fel. A vasbeton bütüfalak eredetileg is hőszigeteltek, általában 8-10 cm vastagságban, ami ma már nem felel meg a követelményeknek.

Ha egy ilyen házba költöznénk…

Érdekes módon ezeknek az épületeknek jobb a megítélése, mint a panelházaknak. Ez azonban csak annak köszönhető, hogy általában nem alkotnak lakótelepet. Ahogy láttuk, a paneles építéstől csak a tartószerkezet más technológiája különbözteti meg, egyébként a lakásbelsők ugyanazon minőségben készültek el. Ugyanakkor a homlokzati sajátságok miatt ezen épületek felújítása, utólagos hőszigetelése bonyolultabb feladat.

Ha egy ilyen épületben veszünk lakást, ugyanazokkal a problémákkal kell szembenéznünk, mint a panelházakban: egyszerű gépészet és szakipari szerkezetek, zajos lakások. Általában magasabb rezsiköltségek, de a panelházakénál bonyolultabb és költségesebb külső felújítás.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Megosztás