A végrehajtások, árverések folytatódnak, a behajtók dolgoznak. Jönnek az alvilági elemek?

Sok devizahiteles gondolja azt, hogy a jövő áprilisig tartó kilakoltatási moratóriumig nem lehet gond. Pedig az nem jelent végrehajtási és árverési moratóriumot is egyben. A végrehajtási eljárások és az árverések ugyanúgy zajlanak tovább. A hitelezők csak a moratórium végére várnak. És kik veszik meg a követeléseket? Sokan azt sem tudják, hogy a behajtó nem egyenlő a végrehajtóval. Megijedni nem kell, de nem árt tudni a jogainkat, ha egy behajtó kopog az ajtónkon.

Csak a moratórium végére várnak

A végrehajtási eljárások 80-90 %-a közmű-díj-, fogyasztási hitel- és gépkocsihitel-hátralékból, gazdasági társaságok és magánszemélyek különféle tartozásaiból ered. A társadalmi jelentősége miatt azonban a devizahitelek kerültek a fókuszba, ezért a Kormány 2011 április 1-jéig kilakoltatási moratóriumot hirdetett. Ettől függetlenül azonban a végrehajtási eljárások folytatódnak, az árveréseket megtartják, azok jogerős befejezésével az árverési vevők tulajdonjogát bejegyzik a földhivatalokban. Jelenleg a kilakoltatási moratórium miatt a végrehajtási eljárás a befejezett árverés után megáll, a kilakoltatásra nem kerül sor. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a moratórium határideje 5 hónap múlva lejár. A feltornyosuló követelések nagyságrendje miatt a pénzintézetek már csak erre várnak.

Kik veszik meg a követeléseket?

A kilakoltatási moratórium ráadásul a társadalmi szempontok mellett számos káros következménnyel járhat, ami később nagyságrendekkel több problémát okoz majd. Az adósok – akik túlnyomó többsége erejéhez mérten hajlandó lenne törleszteni az adósságát – elkényelmesednek, és azt hiszik, hogy fizetési haladékot kaptak, noha ellenük a végrehajtás továbbra is lefolyhat. A hitelezők egyelőre türelmesek, de mint tudjuk a türelem véges… A pénzintézetek, finanszírozók és hitelezők élhetnek a faktoring jól bevált intézményével és akár nem éppen „békés” szándékú személyeknek, gazdasági társaságoknak is eladhatják követeléseiket.

Többnyire üzletszerűen veszik

Főszabály szerint követelést kizárólag PSZÁF-engedély szerint üzletszerűen működő gazdasági társaság kezelhet. Azonban ha nem üzletszerű a tevékenység, akkor  egyszeri alkalommal magánszemély is vásárolhat követelést, akár egy 20-30 lakásból álló csomagot is. Ekkor nem tudhatjuk, hogy a követeléseket hogyan, milyen módszerekkel akarják érvényesíteni. A nagyobb hazai pénzintézetek általában a saját maguk által létrehozott követeléskezelő cégükre engedményezik a követeléseket, de nem ritka a „külsősök” számára meghívásos, zárt pályázaton, csomagban értékesített követelések száma sem. A hazai bankoknak fontos a jó hírnevük megőrzése. Megvizsgálják, hogy kinek, milyen feltételekkel értékesítik azokat. Egy-egy ilyen csomag rendszerint több százas, de nem ritka az ezres nagyságrendű ügyszámból álló engedményezés sem – mondja a végrehajtások.hu szerkesztője.

De jöhetnek nehézfiúk is

A válság ideje alatt azonban számos kisebb pénzpiaci szereplő, pénzügyi vállalkozás és finanszírozó tönkrement, vagy csak egyszerűen gazdaságtalanná vált hazánkban a működése. A kisebb pénzintézetek ezért folyamatosan kivonulnak az országból, a követeléseiket pedig a gyakorlat szerint 40-100 %-os névértéken értékesítik. Az adósok nagy része talán meglepődne, ha tudomására jutna, hogy milyen értéken cserélt gazdát az ellene szóló követelés. Ezeknél az eseteknél egyszerűen arra a vevőre engedményezik a követeléseket, aki többet ajánl. A veszélyeket ebben látja a végrehajtások.hu szerkesztője. Szerinte ezek a hitelezők már kizárólag a megtérülésüket fogják szem előtt tartani, és nem lesz érdekük azt vizsgálni, hogy az adott követelést ki és milyen céllal vásárolja meg, és azt milyen módszerekkel hajtja be. Bár a nagyobb behajtó cégek számára a létrehozó, vagy megbízó bankok, szigorú etikai kódexben foglalják össze a behajtás alapelveit, de zűrzavaros időkben mit ér az írott malaszt? És vajon a piacra kerülő követelések új tulajdonosai hallottak-e már etikai kódexről, kilakoltatási moratóriumról, méltányosságról, fizetési könnyítésről…?

Számtalan probléma az eszközkezelő körül

Az egyelőre lebegtetett nemzeti eszközkezelő sem jelent valódi megoldást, hiszen egyrészt nem áll a Kormány rendelkezésére jelentős forrás, másrészt rengeteg vita alakulhat ki. Gondoljunk csak bele egy mindennapi helyzetbe! Adott a piacon egy 8 millió forint értéket képviselő panellakás, amelynek megvásárlásakor a tulajdonos (adós) 3 millió forint önrésszel vett igénybe 5 millió forint lakáshitelt, majd néhány évig a szerződésben foglaltak szerint törlesztett, így az évek alatt további, nagyjából 2 milló forintot már visszafizetett. Azonban a válság hatására nem tudja az esedékes tartozását rendezni, a pénzintézet felmondja a hitelt, a végrehajtási eljárás elkezdődik. A tervek szerint itt belép tulajdonosként az eszközkezelő. A lakás értéke a válság hatására csökkent, nagyjából 7 millió forint, a bank követelése járulékokkal és végrehajtói munkadíjjal, jutalékokkal együtt 4,5-5 millió forint. Az ingatlan 7 millió forint vételáron kerül az eszközkezelő tulajdonába. A vételárból, a tartozások megfizetése utáni részt a végrehajtó útján az eszközkezelő megfizeti az adósnak? Az adós részére biztosítanak egy kisebb – a háztartásban vele együttélők számának figyelembe vételével – ingatlant? Mi lesz a vidéken, egészen piacképtelen kistelepüléseken, falvakban, esetleg külterületen végrehajtás alá kerülő ingatlanokkal és a benne lakó családokkal, amennyiben a majdani jogszabály és az eszközkezelő előírásai alapján nem biztosítható számukra az addig tulajdonukban állt ingatlan? A törvényalkotónak nagyon nehéz dolga lesz úgy kidolgozni ezeket a rendelkezéseket, hogy fenntartható és igazságos legyen az eszközkezelő működése. 

folytatjuk

Forrás: ingatlan.net

Megosztás